hasznos dologra nem alkalmatos. és a mely tsak a hejában valoságra adgya magát, ez a külsö rendeletlenség mostanában igen rosz jel, és a jövendöröl igen roszul itélhetni felöled.

Nazianus szent Gergely Juliánus apostata ellen valo elsö oratiojaban. azt irja. hogy együt tanulván véle ifiuságában romában. még akor meg jövendölte felöle hogy igen gonosz ember válnék belöle, látván rosz maga viselésit és rendeletlen tselekedetit, sok dolgokot láthattak benne: mondgya, a melyek semmi jót nem jelentettek, a fejit szüntelen mozgatta, a szemei el fordultak. és irtoztatok voltak. a lábai tántorgok., az ábrazattya meg vetö, a nevetése ortzátlan., a beszéde akadályozo, a kérdési ostobák. a feleleti még esztelenebek., egy szóval még akor elöre el láttam. hogy mi lész még ez után belöle. és minek utánna jól meg visgáltam volna. egy nehány jó akaroimnak mondám. oh! mitsoda tsudát táplál roma varosa.

Hogy pediglen ezt a szükséges jó erkölcsöt követhesed, imé eszerént tselekedgyél.

1 Igyekezél azon a menyiben tölled lehet, hogy ne legyen semmi illetlen, se furcsaság tekéntetedben. járásodban. se kezed mutogatásidban, mutas kegyes. és nyájas ábrázatot; szép, helyes magad viselö légy, a mely jele legyen az okoságnak. igyekezél ilyen lenni akár mely helyen. és akar mely személyekel légy; a fellyeb valokal, azért mert tisztelettel tartozol nékik, a magadhoz hasonlokal. vagy aláb valokal., mert jó példával tartozol nékik; söt még mikor egyedül vagy is. mert mindenkor Isten elött vagy, az okos, és jó rendben valo elme. mindenkor modoson viseli magát. nem azért hogy az embereknek tessék. (a hivalkodás volna.:) hanem hogy az Istennek tessék, A ti tsendes magatok viselése

(IV. Az Ifjak Kalauza: 230)


Előző oldal | Következő oldal