félhetz te. aki nem tsak a roszabikot adod neki, de aki még, tsak azt akarod nékie adni. a mi ate ifiuságodnak gyönyörködtetésire és rendeletlenségire szolgált, oh’ adná Isten hogy ne látnok bé tellyesedésit ennek az átoknak, sok számu ifiakon., mint a melyet látunk minden nap veszedelmes történetek által, a hirtelen valo halálok. az Isten el hagyása, arosz erkölcsben valo meg rögzés. és más több veszedelmek, a melyek ate igasságos haragodtol. jönek. oh. nagy Isten, a melyek által meg bünteted azokot kik tégedet el hagynak ifiuságokban, hogy kövesék rosz hajlandoságokat., és akik tégedet anyira meg vetnek, hogy tsak akor akarnak szolgálni, minek utánna rabjai lettek volna avéteknek. rosz kivánságoknak. és az ördögnek.

Hatodik Rész Hogy az Isten utállya a rosz erkölcsü ifiakot.

Erröl valo nevezetes példák.

Mind azok után a melyeket mondottunk, nem szükséges ezt a mondást meg bizonyitani, a mely szükség képen követi a harom elsöket. mivel, hogy ne utálná az Isten azokot, akikel annyi kegyelmet tészen, hogy különösön kivánnya szolgálattyokot; a kiknek sziveket meg nem hattya a szeretet,. a melyel vagyon hozájok, és a kegyelmek melyeket vélek tészen.: és akik ellenben. olyan meg vetésel bannak véle, a mint ezt meg mutattuk: Az Isten utállya abünösöket, a mint maga mondgya A versor impium utálom a gonoszt. de ezt inkáb meg mutatta azok ellen akikhez több szeretetel volt. és akik oly méltatlanul viszá élnek joságával, a meg bántót szeretet fiam. boszonkodásra változik, és a meg vettetet jóság, nagy haragra fordul.

(IV. Az Ifjak Kalauza: 39)


Előző oldal | Következő oldal