familiájábol el veszi az fö papságot, és másnak adgya, hogy soha senki az öregséget a familiájában el nem éri. és hogy tsak nem mind a maradéki iffiukorokban halnak meg: hogy az ö két fia. ofni, és finé. egy napon öletnek meg., és hogy minden maradéka mindenkori jelit viselné gonoszságának, a melyet soha el nem törölhetnék az áldozatok.

Mind ezek bé tellyesedének., kevés idö mulva ofnit, és finét, a filisteusok meg ölék, ugyan azon nap Héh meg halván halálokot. a székiben hátra esvén. a fejit bé töré. és meg hala., sok más egyéb szomoru dolgok történtenek azon a napon. a többi. közöt a frigy ládát is el nyeré az ellenség, és mind a töb jövendölések egészen bé tellyesedének, oh’ menyi nyomoruság következik egy familiában. két fiunak. gonosz életiért.

A harmadik példa, Ámnonrol a David elsö fiárol vagyon. az irás tsak egy gonosz tselekedetit adgya elönkben, de olyan utálatost, hogy még többeket is tselekedhetet., abizonyos lévén. hogy az ember nem mász fel egyszers mind a hamiságnak tetejére. és hogy a nagy vétkek attol vannak. hogy az Isten el hagya a lelket., az elöbbeni vétkeiért, ez az ifiu fejdelem. nem igyekezvén hogy még ifiuságában meg zaboláza rosz kivánságit, anyira el hagyá szivit a szemérmetlen szeretetnek, hogy az, amaga hugához valo tisztátalan szeretetre vivé, és mint hogy azt meg nem nyerheté hogy ahuga reá állyon olyan utálatos tselekedetre; az eröszakal segitté rosz kivanságát, és igy egy tselekedetivel, két rettentö vétket mivelt, az eröszak tételt, és az atyafiával valo vétket.

De az Istennek igassága nem halasztá sokára. meg mutatni,. hogy mint utálná ennek az fejdelemnek vétkeit. mivel két esztendö mulva. meg ölé ötet absolon. az öttse, aki mind az ideig el titkolta volt magában ezt a boszu állást. oh’ Istenem, mely rettentök ate itéletid.

(IV. Az Ifjak Kalauza: 41)


Előző oldal | Következő oldal