János, ahiveknek irván. és köszöntvén ki kit, a maga idejéhez képest, ditséri a gyermekeket. és az ifiakot, a gyözedelemért. melyet vettek volt az ellenségeken Irok néktek ifiu gyermekek, mert meg gyöztétek a gonosz lelket, irok néktek ifiak, mert erösek vagytok. és az urnak igéje bennetek vagyon, és hogy meg gyöztétek a gonosz lelket

Oh ! fiam, mely boldogok mind azok az ifiak akiknek el mondhatni valojában, hogy meg gyözték üdveségek ellenségit,. hogy pediglen azt el mondhasák. felöled. azért adom elödben. aveled egy idösüek ellen valo hadakozását, hogy meg üsmérhesed az utánnad valo intselkedésiből. 1. mitsoda nagy szükséges ifiuságodban jó erkölcsünek lenned. mivel az ördög tsak azt keresi, hogy attol el fordittson. 2 mitsoda bátorságal. kel ellene állanod annak akegyetlen ellenségnek, a ki oly dühöségel keresi veszedelmedet., hogy hogy lehetne a, hogy ne irtoznál attol az ellenségitöl üdveségednek., és hogy attol inkáb nem tartanál, mint sem ahaláltol, és hogy meg adnád magadot annak az utálatosnak. a ki tsak az örökös veszedelmedet óhajttya?

Tizen ötödik Rész Bé fejezése mind annak, valamit mondottunk ebben az elsö könyvben.

Ideje már. végit vetni ennek az elsö könyvnek, és eszedben juttatván mind azt a mit mondottunk, elödben tenni rövideden a nagy köteleségeket, a melyekel tartozol a jó erkölcsre adni magadot ifiuságodban

A tehát fiam igaz, hogy nem tsekély dolognak ki menetelét tekenti. a, hogy ifiuságodban jó erkölcsü légy. és hogy az ifiuságnak rosz élettye, nem gyermek játék. se nem olyan dolog. a melyel nem kelene sokat gondolni, amint ezt tarttya a világ közönségesen. de söt még annál nagyob dolog nem lehet és ez az igazság. arravagyon épitve,

(IV. Az Ifjak Kalauza: 79)


Előző oldal | Következő oldal