az Istennek meg nyerhesse. el is mondhatni. hogy Isten után az annyának köszönheti meg térését. de még jó barátinak intések, sz. ambrus. és más tudos emberekel valo beszélgetése után is, mind ezek csak haszontalanok valának. valamég az Isten csudálatosan meg nem téritté, midön pedig még ebben az állapotban volna, és tusakodnék az természet, és az kegyelem közöt, akoron szozatot halla az egböl. az ki is néki ezeket mondá. tolle lege, tolle lege., ved fel és olvasad. intvén arra hogy olvasná az sz. irást, mely mellette vala. arra valo nézve, fel vevé az konyvét. meg nyittá. és sz. palnak ezekre az mondásira talála. hogy nappal ékesen járjunk. nem dobzodásokban. és részegségekben. nem ágyas házban valo bujalkodásokban, és mértékletlenségben. nem versengesben. és irigysegben, hanem öltözétek fel az ur jesus christust. és az testet ne táplállyátok az ö kivánságiban. * oh Istenem ! leheté hogy ollyan nehez légyen az léleknek meg térése, és hogy az iffiuságnak rosz erkölcsiböl, illyen nehezen kellesék meg gyogyulni.
De még vége nincsen fiam, mert noha tellyeségel meg tére sz agoston. de mind azon által meg nem szabadula az elöbbeni akadallyoktól. valo hogy azután viszá nem tére. de sokáig érzé, iffiuságában valo vett sebeket, mivel nagy, és sok kisérteteket szenvede, az mellyeket iffiuságában valo régi szokások okozának néki. *
kedves fiam olvassad el egy nehányszor ezt az példát. visgáld meg figyelmeteségel minden részeit. és nézd meg, mire nem vihet az iffiuságnak rosz hajlandosága. mikoron annak ellene nem allanak idején. kerüld el azt az veszedelmet. az mellyet nehezen kerüle el ez az szent. és az melyben sokak vesznek el nyomorultul minden nap.
Tizen kettődik Rész Példa azokról, kik soha meg nem tértek, iffiuságoknak rosz erkölcseiböl.
K. vagyoné ollyanról példánk. az ki meg nem tért volna, iffiuságának rosz erkölcsiböl?
F. Adná Isten fiam, hogy ne volna. de elegendö vagyon. mert valamint hogy, az hajó töreskór, töb az el veszetteknek
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 425)