Tizen őtődik Rész Mind azoknak bé fejezése, valamellyeket mondottam ebben az elsö szakaszban
Ideje lévén hogy már el végezem az elsö szakaszt. azért elöl kezdvén valamit mondottam. csak rövideden elödben adom hogy micsoda nagy köteleségel tartozol az jó erkölcsre adni magadot iffiu korodban.
Fiam az igaz lévén tehát, hogy nem kel kevés dolognak tartani iffiu korodban az jo erkölcsöt, mert az iffiuságban valo jó, vagy rosz élet, nem gyermek játék, nem is ollyan dolog az kit el lehet halogatni, mint ha nem is kéne arra nagy gondunknak lenni, ekképpen gondolkodnak az világban sokan felölle, de arrol ugy kel gondolkodnunk. mint ollyan dologról az kinél nem volt, nem is lesz soha nagyob.
Nagyon tartozod tehát szolgálni az Istent. elöször azért. hogy háláádásal tartozol néki, mint teremtödnek. és utolso vegednek azért is hogy tölle vetted, létedet. mind pediglen azért, hogy arra az nagy méltoságu, és meg becsülhetetlen végre rendeltettél, mivel arra az végre teremtet, hogy ötet birjad örökké az égben, minek utánna hiven szolgaltad volna az földön.
2. Azért hogy micsoda nagy kegyelmet tett veled, hogy az kereszténységre hivut, és hogy az közönséges anyaszent egy háznak fiává tett, az melyen kivül nincsen üdveség.
3 Mert az iffiak szolgálattya. leg kedveseb az Isten elöt. kivált képpen öket szereti. és örömest mutattya hozájok kegyelmit.
4 Annak okáert el nem távozhatol szolgálattyátol,. hogy ha csak nagyon meg nem akarod ötet bántani.
5. Azért hogy ö utállya igen, az rosz erkölcsü iffiakot.
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 439)