lenne nékem jó dolgokról valo tanácsosom. az én gondaimban. és háboruságimban valo vigasztalásom.
Oh! fiam mely szép példa ez. meg láthatod ebböl micsoda szükséges az jó erkölcsnek kivánása. tanuld meg hát, az jó erkölcsöt szeretni, és kivánni, abban bizonyos légy. az mint igaz is, hogy ezen kivül nincsen semmi az világon. az kit jobban kivánhass. se az ki jobban bé tölthese szeretetedet mint az. se semmi az ki boldogá tehetne, és meg elégithetne. CSak az. és hogy azon kivül elnem kerülheted az nyomoruságot, mind ezen, mind az más világon.
Harmadik Rész Hogy az imádság, harmadik módgya, az jó erkölcs el nyerésinek
K. Igazé hogy az jó erkölcsöt nem csak kivánni, hanem szükséges kérni is. ?
F. Igen is szükséges fiam. és csak az kivanságal meg nem kel elégedni, hanem szorgalmatoságal keresni, és attol kérni. az ki annak kezdöje. hidgyed meg is adgya azoknak. kik azt, ugy kérik az mint kell. hogy ha valamellyitek szükölködik bölcseség nélkül. kérje Istentöl, ki adgya azt, mindeneknek bövségel. *
Erröl szép példát mutatok az sz. irásban. melyböl meg láthatod micsoda módót kereset iffiuságában az bölcs. hogy az jó erkölcsöt meg nyerhesse. mondván. még mikor iffiab volnék. minek elötte tévelygenék, keresém az bölcseséget. nyilván valo könyörgésemel. az templom elött könyörgöttem azért. és mind végiglen keresém azt. járt az én lábam egyenesen, az én iffiuságomtol fogvást visgáltam azt, az én kezeimet ki terjesztém oda fel, mikor arrol valo tudatlanságomot eszemben venném, az én lelkemet igazitám ahoz, és meg világositatván, meg találám azt. *
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 447)