és végtire magadot el vesztenéd. nem igy kedves fiam, nem igy hanem valamely bizodalomal vagyon egy gyermek az apjához, hasonloval kel lenned az papodhoz. valamely doktor az nyavalyát nem üsméri. aztot meg sem gyógyithattya. vagy is ha az heteg el titkollya elötte nyavallyályát. azért magára nagy betegséget várhat. és halált is. ne titkollyad el tehát az gyontatod elöt, akár mi történyék néked, mivel ha igazán bánod vétkedet, nem is szegyenled azt meg vallani annak. az ki abbol inkáb meg gyogyithat mint más. holot már tégedet üsmervén, tudgya micsodás orvoság néked leg hasznosab. vigyáz kedves fiam beszédimre. és. kövessed öket.

De hogy ollyan jó gyontato atyára találhas. azt az Istentöl kérjed. ha szivesen kéred meg adgya. hogy ha meg nyered. aztot meg ne változtassad., hogy ha csak az halál. vagy más egyéb állapot el nem távoztat tölle.

Micsoda boldog lészesz fiam, hogy ha valamely jó gondviselönek oktatásával élsz, mivel az üdveségnek uttyán bátran járhatz . . kalauz nélkül. pedig mindennap el távozhatnál attol, és el veszeszthetnéd magadot.

Emlékezél meg egy dologrol, az mellyet az sz. irás ád elödben. joas királyról. ezt az királyt az fö pap josada nevelte vala fel az Isten félelmiben, az ö törvényiben, és az jó erkölcsnek uttyán vezeté ötet négy esztendös korátol fogva, negyven esztendös koráig. mind ez idö alat szentül éle. mondgya az irás. joas szentül viselte magát, az Isten elöt. valamég az fö pap josada tanáttsán járt. * de nem marada mindenkor ebben az állapottyában, mert josada meg halván, nem vala azután ki oktassa, és ki jo tanácsokot adna néki. joas tehát az rosz életre adván magát. az Isten sok nyomoruságot külde reá. és nyomoru halálal is végzé életét. ebböl az példábol meg látod, micsoda szükséges az jó erkölcsnek uttyában valamely jó gondviselönek oktatását követni. és hogy mi következik abbol. hogy ha attol el távozol.

(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 452)


Előző oldal | Következő oldal