gerjesztetve. * sz. david pediglen hogy az gonoszok nyelve ollyan mint az kigyoé, és az aspis kigyónak mérge van az ő ajakokon. *
Az feslet erkölcsüek bár meg tartoztassák is magokot az beszédben, de az ö rosz példa adások csak ártalmasok. mert az ki illeti az szurkot meg undokitatik attol. és az ki társalkodik az kevéllyel: hasonlo lesz ahoz. * ne tarcs barátcságodot az haragosal. és az dühösködövel. hogy ne tanullyad az ö utait * az ki jár az bölcsekel bölcs lészen, az ki pedig magát társul adgya az bolondokhoz. hasonlo lesz hozájok. * igen hathatos az iffiak elméjin az példa. az roszakal valo társalkodások, arra viszi öket, hogy baráttságért kövessék is öket. óh baráttság, mondgya sz ágoston. mely ellensége vagy az lelkeknek oh elmének vaksága, mely sok rosznak vagy oka. hogy tessél másoknak mikor mondgyák, mennyünk, és cselekedgyük, és akor szegyenlik az szemérmeteséget *
hogy pediglen meg láthassad fiam világosan micsoda nyomorult állapotban veti az rosz társaság az iffiakot, halgassad mit mond ugyan ezen szent maga felöl.
Ollyan nagy vakságal vetettem magamot az rosz erkölcsben, hogy szégyenlettem azok elöt kik velem egy idösüek valának hogy ollyan gonosz nem volnék mint ökk, midön hallám töllök ki beszélni vétkeket, és még azokal dicsekedni, én is roszat cselekedém, de nem azért hogy az cselekedetet kedvellettem volna. hanem azért hogy cselekedetemért meg dicsérjenek. micsoda méltob az gyalázatra ez vilagon az rosz erkölcsnél, ? én pedig hogy meg ne gyaláztassam gonoszab akartam lenni, és mikor magamban nem talaltam valami hamiságot. akor ugy tétettem magamot, mint ha valamely vétket meg cselekedtem volna, azért. hogy ártatlanságomért aláb ne becsüllyenek, és meg ne vessenek, annál is inkáb hogy tisztáb életü valék másoknál. ihon minémü tarsakal járék babilonianak széllyes uttzáin, heverkezvén az sárban, mint valami jó illatu kenetben. *
Látodé fiam micsoda nyomorult állapotban vala sz ágoston iffiukorában az rosz társaság miat. mind ezekböl rettentö
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 510)