rajtok az ellenség, ök azonnal az bátorságot el vesztik, fegyvereket le vetik, és magokot nem oltalmazván, minden kisértetektöl meg hadgyák magokot gyözni, oh Istenem micsoda vakság ! azért hogy egyszer meg gyözettek, tehát meg adgyák nyomorultul magokot az ellenségnek. minek utánna sebbe estek. ismét viszá térnek, és minek utánna el vesztették volna az Isten kegyelmit, ismét hovátováb jobban gerjesztik az ö haragját. nem hogy még csendesitenék az penitenczia tartásal. nem ellenkeziké ez, az okoságal ?
Az Izraéliták egyben gyülvén, hogy az benjámen nemzettségin boszut állanának, az lévitán tet vétekért, de meg gyözetének, az elsö. és az második hartzon, noha sokal többen valának, mind azon által el nem veszték bátorságokot. hanem az Isten háza eleiben gyülven. ót ö elötte sirának. böjtölének, imádkozának. és áldozatokot tevének., hogy az ö haragját meg csendesithetnék. ez meg lévén, ismét fegvert fogának, és az harczra menvén, egész gyözedelmet vének az ellenségen. *
Ez az példa fiam meg tanyit, mit kellesék cselekedni az kisértetekben. mert hogy egyszer meg gyözettél, azért el ne esél. hanem kely fel mentöl hamaréb. az Istenhez fordulván sirasad az magad nyomoruságát. kérj tölle bocsánatot. enyhittsed haragját kérjed kegyelminek segittségit. és minek utanna penitentziát tartottál volna. öltözél ismét fegyverben. az Isten neviben. és hartzoly sokal keményebben, mint sem az elöt. arra szolgállyon meg esésed, hogy mászor jobban magadra vigyáz. Cselekedgyél eképen édes gyermekem. és ha szerencsétlenségböl, az vétekben találsz esni. kövesed hüségesen ezeket az intéseket.
VII Articulus Hogy mit kellesék azután cselekedni. midön az kisértetet meg gyözöd.
Rend szerént két vétekben szoktak esni azok az kisértet után kik azt meg gyözték. elöször mert arra nem vigyáznak
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 545)