jaj néktek gazdagoknak. mert el veszitek az ti vigasztalástokot. *
Ne hadgyad magadot meg csalatni, az hizelkedésel. holot az gazdagságal jár az hizelkedés, az meg is ronttya az elmét. fö képpen az iffiak elméjit. valamint egy nagy sz. mondgya. * valamit dicséretedre mondanak. annak hitelt ne adgy, mert vagy ollyan állapotrol dicsérnek, az mely nem érdemel dicséretet. ugy mint nemzettségedröl, gazdagságodrol, szép magad viseléséröl. vagy pedíglen ollyanrol, az mely benned fel nem találtatik, ugy mint tudományodrol. okoságodról. és jó erkölcsödröl, vagy ha benned vannak is, de nem tölled vannak., azért az elsökben dicsekedned hejában valoság. az másodikában bolondság.
Az harmadik akadályt is elödben adom, hogy meg orizhessed magadot attol az veszedelemtöl, melyben veti az gazdagság üdveségedet. az nem egyéb, hanem hogy tudgy jól élni gazdagságodal. aztot üdveségedre forditván, ez irant neked más tanácsot nem adok. hanem az mit sz. pál ád thimotheus eleiben azoknak az kik gazdagok ez világon, meg mondgyad hogy fel ne fuvalkodgyanak elméjekben. és reménségeket ne vessék bizonytalan gazdagságokban. hanem az élö Istenben ki bövségel meg ad nékünk mindeneket az mi táplálásunkra; hogy egyebekel jol tegyenek. hogy gazdagok legyenek jó cselekedetekben, hajlandok legyenek az adakozásra., hajlandok az egyebekel valo nyájaskodásra. hogy mint egy kincset szerezenek magoknak. jövendöre valo jó fundamentomat. hogy el vegyék az örök életet * látod fiam micsoda rendet szab az szent lélek az gazdagnak. hogy mi képen éllyen gazdagságával, ekképen is kel cselekedned, ha azt nem akarod hogy el veszesen. mind ezek után halgasad mit mond sz. Cypriánus hogy az nagy joszág, nagy kisértet, ha az jövedelmet szentül nem költik, és hogy mentöl gazdagab
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 552)