Mind ezeket most idején iffiukorodban cselekedgyed, kezdgyed szeretni azt, az kit örökké kel szeretned, kérjed gyakorta azt az kegyelmet, hogy ugy szeresed az mint kivántatik. és minden nap mond el szivedböl ezeket az szép szavait dávidnak. kicsoda volna nékem mennyekben te náladnál töb, és te náladnál egyébben nem gyönyörködöm ez földön, én örökségem te vagy Isten. mind örökké. *

negyedik Rész Az attyákhoz valo szeretetröll.

K. Az Isten elöt kedves dolgot cselekszünké, mikor az szüléinket szerettyük ?

F. fiam igen kedves dolgot. mert az bölcs azt mondgya. hogy az ki féli az urat, tiszteli az attyát. és mint urainak szolgál azoknak. kik szülték ötet. * . ha szivedböl féled az urat, attyáidot is becsülleni fogod, és azokot is, kiknek gondviselések alat vagy, mert ezt ö parancsollya, hogy tisztellyed, apádot, és anyádot. ha öket nem becsüllöd, jele hogy az Istent nem féled, és nem szereted.

Mivel nincsen ót Isteni félelem, az hol meg vetik az illyen szent dolgot. az melyre az természet vonszon. és az mellyet az Isten. nagy köteleség alat parancsol. nincsen is nagyob fenyegetés, mint az mellyel fenyegeti az gyermekeket. kik ez ellen vétenek. az ki meg szomorittya az attyát, és el idegeniti az annyát az gyalázatos * .

az ki az ö attyát. vagy annyát meg átkoza, annak el oltatik szövétneke. az setétcségnek homályoságában, * az ki meg csufollya attyát. avagy meg utállya annyának tanitását, szemét ki vállyák az völgynek hóllói, avagy meg eszik ötet az kesellyü fiai. * ollyan mint az káromló. valaki el hadgya az ö apját. és mint az urtol meg átkoztatot. az ki haragra ingerli az ö annyát. * oh adná Isten ! hogy ezek az fenyegetések volnának bé oltva az gyermekeknek szivekben.

Az ó testamentumban micsoda kemény törvényt adot vala ki az Isten. az rosz fiak ellen. egészen elödben adom.

(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 564)


Előző oldal | Következő oldal