Azt mondám hogy alázatoságal, és örömmel engedelmeskedgyél, mert nem elég csak engedelmeskedni, hanem jól is kel engedelmeskedni az kedvetlen. erövel, félelemel valo engedelmeség, szolgát illet, az illyennek semmi érdeme nincsen,
Az igazán valo engedelmeség attol származik. hogy meg üsmérvén az magunk hivatallyát. kivánunk az Istennek tetczeni engedelmeségünkel,
Ekképpen kel hát engedelmesnek lenni, ha azt akarod, hogy engedelmeséged hasznos, és kedves légyen Istennél. igy cselekedvén, el hagyod az magad akarattyát. az mely sokaknak veszedelmet okoz. édes fiam ha engedelmes lészesz, meg látod még micsoda gyözedelmet vész az te leg veszedelmeseb ellenségeden. az mely nem más. hanem az magad akarattya. még meg üsméred, micsoda nagy hasznos ez az erkölcs, és érette, dicsérni fogod egész életedben az Istent.
nyolczadik Rész Az tisztaságrol.
Ez ollyan jó erkölcs, mely tellyeségel kerüli az testi gyönyörüségeket. az rosz gondolatokot, és az tisztátalan kivánságokot meg fojttya. mivel ezek nem tettzenek az Istennek.
Az tisztaság szükséges minden embereknek. de leg inkáb az iffiaknak. mert ök hajlandobak lévén az testi gyönyörüségekre. azért nagyob szükségek van erre az jó erkölcsre. oh adná Isten fiam hogy meg üsmérhetnéd szépségit ennek az jó erkölcsnek, micsoda ékeségedre, és hasznodra vagyon
Hogy ha az tisztaság hasonlová tészi az embereket az angyalokhoz. az mint az szent attyák mondgyák. követvén olly romlando testben az tisztaságban öket, ez leg inkáb az iffiakban tettzik meg, mert ökk még nem annyira lévén el merülve az bünben. az ö tisztaságok jobban hasonlit azoknak az mennyei lelkeknek tisztaságokhoz.
Hogy ha az tisztasagnak vagyon valamely része az martirumságnak dicsöségiben, valamint sz. hieronimus mondgya. * . azért hogy ebben is kemény szenvedéseket kel szenvedni, ez az dicsöség leg inkáb azokot az iffiakot illeti,
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 569)