Ez az vétek igen nagy, és az okoságal ellenkezik, de hogy bölcsen lehesen végezni arrol az hivatalrol. melyben életedet akarod tölteni, azt kel meg tekinteni micsoda végre vetted az életet., holot azt nem más végre, hanem az Isten szolgálattyára, és az üdveségre: erre kel hát tzéloznod az választásban. mivel más képen, veszedelemre adod magadot.
Az harmadik. az hogy, midön valamely hivatalrol. végeznek, senkitöl tanácsot nem kérnek csak magoktol. ez pedig igen közönséges vétek az iffiaknál, mert ugyan is, ha okos embertöl tanácsot nem kér, hogy lehesen illyen nagy dologrol jol végezni olyon korban. az melyben még elegendö értelme ahoz nincsen, azt jovallya az bölcs az iffiaknak, hogy ne legyenek bölcsek. az magok itéletek szerént, * és hogy semmit ne cselekedgyenek, tanács nélkül * . vigyáz hát erre fiam, mert az ördög meg szokta csalni az iffiakot az választásban.
Az negyedik az hogy, az Istenhez nem folyamodnak, az választáskor nem kérik ötet, hogy meg mutassa. akarattyát. nem gondolkodnak arrol micsoda szükségek van segittségire. ebben az nagy dologban. holot ö az világoságnak attya. ö tölle származik minden jó tanács,. ö tölle is kel várnunk azt az hivatalt, az melyben akarja hogy szolgállyuk ez életben. és azt az ö szentséges kezeiböl kel el venni, azt is akarja. az mint az sz. irásból láttzik, hogy hozá folyamodgyunk az nagy dolgokban., aval pedig igen bántodik, ha azt el mulattyák. mivel az ö nála nélkül elkezdet dolgoknak. nem lehet jó vége. példát mutatok erröl.
Az Izraéliták. el akarván szaladni az ellenség elöt fel tevék magokban. hogy viszá mennyenek egyiptumban. de az Istenhez nem folyamodának. hogy meg tudhasák ez iránt valo akarattyát, azért is meg fenyegeté öket az propheta által. tudtokra adván, hogy szándékok veszedelmekre
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 617)