Nem végezném el beszédemet. ha erröl bövebben akarnék szolni., az mit már mondottam, elegendö azoknak. kik figyelmeteségel akarják olvasni. kérem azért az atyákot. hogy arrol meg emlékezenek., hogy keresztények. és azt kel követniek. az mit az vallás ád elejekben. ezekre vigyázanak
Elöször hogy az atyák nem tellyeségel valo urok az gyermekeknek. hogy azt cselekedhesék vélek az mit akarnak, és hogy az mely hatalmok van rajtok aláb valo az Istenénél. az ki is teremtöjök és elsö attyok nékik.
Másodszor: hogy az atyák midön valamely hivatalra szánnyák, az gyermekeket. vagy is szabadcságot adnak nékik az választásra, mindenek felet az lelki jovokra vigyázanak. és az ö üdveségeket tekinttsék
Harmadszor. arra vigyázanak hogy ebben az választásban az Isten akarattyát tekinttsék, mert sokszor ha az gyermekeknek. valamely hivatalhoz kedvek nincsen. jele az, hogy az Isten arra nem hitta öket.
Negyedszer hogy ne kénszerittsék gyermekeket. se egy képen. se más képpen. akarattyok ellen. azt hivom egy képpen valo kénszerittésnek, midön az atya kérelemel. és igérettel tészi valamely hivatalban gyermekit. az ki nem néki valo., vagy is mikor azt mondgya néki, hogy nem erölteti,. válaszon magának, de azután semmit nem cselekedhetik ö érette. az illyen nem tellyeségel valo kenszerittésé?
Ötödször hogy meg tarttsák az gyermekekhez valo szeretetekben. mind az nekik valo adományban, az egyenlöséget. és azt azért. mert az külömböztetés az Istennek nem tettzik, es aval irigségeket is okoznak az gyermekek közöt. hogy ha pedig valamely jó ók viszi öket arra, hogy az egyikével töb jót tegyenek, mint sem az többivel, nagy mértékletesegel kel azt cselekedniek, és ollyan formán hogy az többinek károkra ne legyen. mert az illyenekért, sok izetlenségeket. veszedelmeket látunk az familiában, az melyböl
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 633)