keveset gondolván. azért is mondgya sz. pál. hogy az ki házas, az világi dolgokra van gondgya. és az ö elméje két felé van osztva, az Isten és az világ közöt * . mind ezek az veszedelmek sokal nagyobak, mint sem azt sokan gondollyák. az házasok el sem kerülhetik azt kegyelem nélkül.
II Articulus Hogy micsoda keszülettel kel lenni az házasagnak rendihez
Igazságal el lehet mondani, hogy minden nyomoruság az házaságban. az rosz készülettöl vagyon
Elöször az iffiaknak rosz élettyektöl vagyon. föképpen attol fogvást hogy az iskolát el hadgyák. mind addig valamég meg házasodnak., mert mivel hogy az bölcs azt mondgya, hogy az Isten jó házaságot ád azoknak kik iffiuságokban jol éltek, abbol következik hogy meg bünteti szerentsétlen házaságal vétkeket, az mint láttyuk minden nap.
Az második vétek attol vagyon, hogy rosz indulattal házasodnak meg, mivel nem más végre teszik ezt az rendet, hanem az rosz kivánságért. az testi gyönyörüségért. noha mind más képen talállyák azt azután. mint sem magokban gondolták.
Az 3. az személynek választásátol vagyon, az mely valasztás sokszor az Isten akarattya nélkül vagyon. nem hogy az elméjit, szokását, természetit meg visgálnák annak az személynek az melyhez. holtig kel kötelezni magokot., hanem sokszor csak az magok hasznokot tekintik. vagy is gyakorta valamely vak szeretetnek tanacsát követik, azért is mondgya sz. hieronimus, hogy sokszor rosz valasztást tévén az házaságban, és csak akor üsmérik
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 669)