meg parancsolván. inti vala, hogy ez törvény az ö szivekböl kine esnék *
Valamint ez az szent propheta cselekedék az sidok iránt, hasonlo képen kel veled kedves fiam cselekednem. mert minek utánna már elsö iffiuságodnak végire vezettelek volna, az mely rend szerént az iskolában mulik el. már most azt az idöd el érvén hogy az életnek valamely rendit válaszad, tartozom ollyan jó oktatásokot adni néked, az mellyekel el kerülhesed azokot az veszedelmeket. mellyeket fogsz találni az világban. az ollyan hely, az hol elég alkalmatoságot találsz az Istent el felejteni, és magadot el veszeszteni. azért intelek az prophetával, hogy vígyáz magadra. és soha ki ne vesed az Isten törvényit az szivedböl. azért is adom ezeket az oktatásokot elödben, kérlek olvasad figyelmeteségel.
I Oktatás. Hogy az iffiuságbol valo ki kelesnek ideje. és az világban valo menetel. leg veszedelmeseb. és sokan is vesznek el.
Erre intelek hát fiam leg elöször is, kivánván ezt az iffiak elméjiben óltani, hogy vigyázanak eleteknek erre az leg veszedelmeseb idejére.
Mivel erre az idöre várja az ördög öket. remélvén, incselkedése nem leszen hejában. minden ki gondolhatatlan alkalmatoságot is keres öket el vonni az jó erkölcstöl, vagy még jobban az vétekben ejteni, mert az szabadcság, az melyben már kezdenek élni: az henyéllés, az melyben könnyen esnek abban az idöben: alkalmatoságok is nagyob lévén az rosz cselekedetre. modgyok is töb az magok mulatására, sok féle társaságokot is gyakorolván. csak hamar az világi szokásokot is bé veszik. az kevélységet, az gyönyörüségeknek szeretetit, mind ezek közöt az veszedelmek közöt, csak hamar el vesztik az jó erkölcshöz valo indulatokot,. az mellyel valának iffiuságokban. azt ugy tekintik, mint ha csak az gyermekeket illetnék. aztot meg vetik. az mit az elöt becsültek. az elöbbeni jó élettyek. nékik már együgyüségnek
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 676)