enni, valamint apersák, és atöb nap keletiek, azután agörögök és a romaiak is fel vévék ezt a szokást, az ö eledelek pedig közönséges vala, és az ollyanok. kik arendre vigyáztanak, tsak adolog után ettenek. az irás nem emlékezik egyéb eledelekröl. hanem akenyérröl, és vizröl. mivel akenyér nevezeti alá, atöb eledeleket is érti, az ö kenyerek pogátsa formára volt sütve, azért. azt nem is mettzették. hanem tsak törték., bóóz, kedvezni akarván ruthnak, meg engedé néki hogy abbol avizböl innek, a melyböl az aratoi ittanak. és hogy vélek együt ennék, és hogy mártogathatná kenyerét az etzetben., ebböl meg láttyuk. hogy nem tartá ezt kevés kedvezésnek. mivel azt igen szépen meg köszöné.

El itélhettyük, az ö rend szerént valo eledeleket abbol. a mitsoda ételnémü ajándékokot vive abigáil Dávidnak, és azokbol a melyeket mások is vittek nékie. nevezet szerént fel vagyon téve, ugy mint, kenyeret, bórt, buzát, árpát, buza, és árpa lisztet, babot, lentzét, borsot, száraz szöllöt, figét, mézet, vajat, olajat, juhokot. ökröket. és kövér borjukot, ezek közöt hajas kerti vetemény számláltatik, mivel nem tsak az izraéliták, de söt még az egyiptum béliek, és aromaiak, közönségesen éltek azokkal, ebböl láthattyuk hogy miért neveztettek azok a hires romaiak illyen formában. fabius, piso, Cicero. lentulus.

Noha szabad volt nékiek ahal étel, mind azon által tsak az utolso idökben látok emlékezetet tenni ahalrol. azt tarttyák. hogy arégiek azt az eledelt meg vetették. azt igen gyenge, és könnyü, eledelnek tartván, a sidoknál, nem vala annyi sok féle leves eledel. avendégségek. asok kövér husbol állot, de a leg kedveseb étel közöttök, atéj, és améz volt, ugyan is. a még indiábol nem kezdének nád mézet hozni, addig a méznél semmit nem tartottak kedvesebbet., azal tsinálták a liktáriumot, és aleg kedveseb tészta mi. azzal vala sütve, ki is tettzik a törvény szerént valo ajándékokbol, hogy

(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 204)


Előző oldal | Következő oldal