nem engedte nékiek, az attyoknak is szükségek vala reájok amunkára, arra pedig még gyermek korokban szokának. ugyan is a görög nyelven az iskola idö töltést teszen. mint ollyan helyet. ahová gyülekeztek mulattságra mind azok akiknek szorgos dolgok nem vala, azt tartom tehát. hogy leg nagyob része tanulásoknak, azirás, és olvasás nelkül volt. hanem az attyoknak. és az öregeknek. oktatásokbol állot tanulások.
Az Atyák tartoztanak afiokot meg tanyitani mind azokra, anagy dolgokra. amelyeket az Isten tselekedet érettek. ezen ókból is inti oly gyakorta atörvény arra öket, hogy a gyermekeknek meg magyarázzák az innepeknek, mi okbol valo rendeltetéseket, és a Ceremoniákot, azután amezei munkákra tanitották öket, de azt nem tsak beszédel, hanem tselekedettel vitették végben, és abban nem kell kételkedni hogy ők ahoz jól nem tudtak volna. mivel annyi saeculumok alat, tsak abban foglalatoskodtak. és noha ezt a mesterséget mi közöttünk tsak aparasztok is vigyék végben, mind azon által ahoz nagy érték kivántatnék, amely szükségeseb az emberi nemzetnek, mint sem azok a mély spéculátiok, a melyeket nagy tudományoknak tarttyák,
Egy ollyan izraélita, aki mind a szüléitöl, mind valamely olvasásbol meg tanulta amaga vallását, atörvényt, és a nemzettsége historiáját, aki mindent tudot magának keresni ami szükséges volt, a ki üsmérte földeinek külömb külömb minémüségeit, és azt hogy egyikében mit kellet ültetni. és amásikában. mit vetni. mitsoda idöben kell ültetni. vagy vetni, azon idöhöz képest, mitsoda féle modon kelletet meg oltalmazni a földi gyümöltsöt, hogy el ne veszen. azt miképpen kivántatot fel gyüjteni, és meg tartani, aki értet a sok féle marhákhoz, betegségeket meg üsmérté, azokot orvoslani tudta, és más sok egyéb efféléket, énnekem ugy tettzik, hogy egy illyen jó
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 219)