ök széllyes, és rövid pallost viseltek, nyilat, dárdát, és lánttsát, aparittya közönséges volt nálok, agábán városa béliek, ollyan parittyások valának, hogy tsak egy ször szálat is meg találtak akövel, saul mindenkor egy kopját tart vala kezében, hogy ha tsak hadban nem mentenek, egyébkor fegyvert nem viseltenek, amidön Dávid nábál ellen akara menni, azt parantsolá ahadának, hogy kössék fel pallosokot. tsak éppen, a németeknél, és a gallusoknál volt az a szokás, hogy mindenkor fegyvert viseltenek.
A sisak, vas derék, és apaiss, oltalmazo fegyverül vala nálok, agoliáth fegyvere rézböl vala. de ugy tettzik hogy az illyen fegyver ritka lett volna az izraéliták közöt abban az idöben, mivel saul király, amagáét akará adni davidra, noha idövel ugy meg szaporodék, hogy oziás király. az egész hadának adhata illyen fegyvert. ám bár, három száz ezer emberböl állot is az ö hada, ugyan ez a király is tétete ollyan hadi eszközököt a jerusálemi tornyokra, a melyekel nagy köveket lehete hajitani.
Az elsö idökben, az izraéliták hada, gyalogságbol állott, valamint a görögöknél, és aromaiaknál, mivel aló nem igen szükséges ameleg országokban, ahol mindenkor szárazon járhatni, söt még haszontalan a hegyek közöt, de a hidég országokban szükséges arosz utak miat, és az ollyan országokban. ahol nagy pusztaságok vannak. ahol a faluk, és avárosok. mesze vannak egy mástol.
A királyok idejében, kezdének az izraéliták, lovas hadat tartani, mint hogy az absolon fel támadásának az elsö jele a vala, hogy lovas hadat, és fegyveres szekereket kezde gyüjteni., mind azon által, a hartzot el vesztvén, öszvérre üle hogy el szaladhasson. salamon gazdag lévén. egyiptumbol hozat vala lovakot, és negyven ezer lovakot tartot amaga istáloiban, a mellet tizen két ezer szekeret., ezek
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 257)