ahadi szekerek. hihetö ollyan szekerek valának, valamint agörögöké. ugy mint, kétt kerekü kis szekerek, amelyeken. egy vagy kétt ember állott, de mint hogy a következendö királyok a salamon költtségit nem követheték, azért, midön aszükség hozta magával, egyiptumba küldöttek segittségért. és ollyankor az irás, mindenkor tészen emlékezetett alóról, hihetö, hogy Ézékiás idejében asidoknak nem vala lovas hadgyok, mivel rabsácé tsufságbol mondgya vala nékiek, jöjjetek az én uramnak, az assyriai királynak szolgálattyára és én néktek két ezer lovat adok. hogy ha találkoznak közöttetek ollyanok., kik azokra ülhessenek.

Az irásbol nem láttyuk. hogy mitsoda fordulásokot, és mitsoda formában rendelték ki az ezereket, noha sok hely tészi fel, aki rendelt hadat,. hanem azt láttyuk, mitsoda formában táboroztak, és mitsoda rendben jártak, erröl szép példát látunk, mojses idejében, apusztában valo táborozásokkor, annak a sok számu népnek. számát jol tudták, ki ki el volt rendelve, a maga nemzettsége közi, és mindenik nemzettségnek különös hellye vala, ez iránt. apátriárkák születéseknek rendire vigyáztanak, trombita szonál utoztanak., mindenkor egyenlö rendbe indultanak meg, és egyenlö rendben szállottanak meg, a frigy ládája pedig. mindenkor atábor közepin volt. atáborban lévö tisztaságra igen vigyáztak, a prédán, és a nyereségen igen kaptak a sidok, valamint atöb népek, mivel azt nagy betsületnek tartották.

Josué idejétöl fogvást. akirályok idejéig, ahad vezérlés azt illette, akit anép választotta arra, vagy akit különösön az Isten küldöt arra, ugy mint othonielt, gedeont. meg másokot, de a népnek, tsak az a része engedelmeskedet annak a fönek, a mely azt választotta, vagy a melynek., az Isten meg szabadittására küldöt valakit, a más része anépnek, szabadságával viszá élvén, az ellenség kezében is eset gyakorta, ugyan ezen ókból kivánák hogy királyok lenne, aki ne tsak igasságot szolgáltatna nékik, hanem aki a hadban vinné öket, és hadakoznék érettek, amidön a szükség kivánta, akirály anépet esze gyüjtötte, és bizonyos számu hadat tartot mindenkor.

(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 258)


Előző oldal | Következő oldal