vegtire. anyelveket is el felejték, ugy anyira, hogy hetven esztendeig tartó rabságok után, a sidó nyelvet nem értették, és azt, tsak az irás tudok értették, valamint mostanában adeák nyelvet. közönséges nyelvé lön pedig közöttök, a syriai, vagy Chaldeai nyelv, valamint adaniel irásit láttyuk, azután abetüket is meg változtaták, és arégi betük helyet., a melyeket meg tarták a samaritánusok, a Cháldéusok betüivel éltenek, amelyeket mi hebraicus betüknek nevezük.
30 Rész A sidok fel szabadulásokrol., és hogy mitsoda állapotban valának apersák alatt.
Cyrus fel szabadittá öket, és szabadságot ada nékik. hogy judéában viszá mehessenek, és atemplomot meg épithessék, akoron mindnyájan viszá nem térének. hanem babiloniában meg maradának, és akörül valo helyekben, akik pedig egy szers mind viszá tértenek, azok igen kevesen valának, leg elöbször, akiket viszá vive Zorobabel, nem valának ötven ezeren, oda számlálván. az aszszonyokot., és agyermekeket, mitsoda nagy külömbség vagyon ezen ötven ezer szemely közöt. és akik ésdrásal is viszá térének, mint egy tizen ött százan, holot josaphátnak tsak fegyver foghato embere meg volt tizen két száz ezer., lehet hogy az után is viszá mentenek valamely kevés seregel.
Hazájokban érkezvén, azon igyekézének, hogy ki ki amaga örökségét kezihez vehesse, és meg tarthassák magok közöt a familiákra el osztot joszágokat, erre valo nézve. azon munkálodek esdrás, hogy a familiák gyenelogyiáit rendbe vehesse. a melyekben, leg bövebben tészi fel, a juda, lévi, és benjámen nemzettséginek gyenelogyiáit, és azoknak lako hellyeit, hogy pediglen jérusálem városa fel épülhessen, és népes lehesen, mind azokot bé fogadák, akik ótt akarának lakni. avalo. hogy
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 265)