áristotélles, és hecates abderites tanitványával, a sidok valamint apersák alat, ugy a macedoniai fejdelmek birodalmok alat is, amagok törvényekel éltenek, de mint hogy, a syriai, és az egyiptumi királyok közöt laktanak, hol egyikének. hol amásikának kelletet engedelmeskedniek, a melyik akettö közül eröseb vala, és ezek akirályok, hol jól, hol roszul bánnak vala vélek, nagy sándor nem kételkedvén hüségekben, nékik engedé a samaria tartományát, és azt azadó alol fel szabadittá, alexándria városát meg épitvén, sidokal meg telepitté, ollyan törvényt, és szabadságot ada nékiek, valamint atöb lakosoknak, ugy anyira, hogy ök is amacédoniai nevet viselék, avalo hogy a ptoloméusok közül az elsö, meg vévén jérusálemet sok számu sidokot vive rabul egyiptumban., és azokot el széllyeszté az országban, de idövel, látván hogy mitsoda hüségel tarttyák meg hiteket, azok közül sokakot. az eröségek örzésire rendelé, és ollyan jol bánék vélek, hogy melléje menének sokan jo szántokbol, ennek a királynak a fia, philadelphus, meg váltá mind azokot a sidokot. kik országában rabok valának, és nagy ajándekokot külde jérusalemben, annak emlékezetire, hogy a sidok törvényit, meg forditatá amaga nyelvére.
A syriai királyok közül is egy nehányan kedvezésel valának hozájok, seleucus nicánor, nagy szabadságot ada nékik avárosokban. melyeket épitette, kis ásiában, és az also syriában, söt még antiochiában is amaga fö városában, anagy antiochus király, igen nagy hasznokot vévén a sidoknak., nagy engedelmet, és szabadságot ada jérusálem városának, hogy pediglen magának jobban meg tarthassa lydiát, és phrygiát, oda sok sidó népet külde, ót nékik helyt ada hogy városokot építtsenek, és azokhoz szántani valo földeket.
A midön illyen formában, valamely uj helyekre telepitették meg a sidókót, ök ollyankor, leg elsöben is arra kérnek vala szabadságot., hogy amagok vallásokban. és törvényekben
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 269)