pénz szedést, apatriárkai méltoság, fiurol, fiura szállot, azert is sokszor gyermekek voltanak patriárkák, hogy pediglen viszá térjek még arra az idöre, amelyben a templom fent állot, akoron a sidoknak minden tartományban ollyan fejek vala. akik nekik atörvény szerént szolgáltatták ki az igasságot.
Judéában pedig anépet, az öregek közül valo hetven tanátsok igazgaták, minden synagogának egy feje vala, ahoz papok, és szolgák, kik a synagogát örzötték, és akönyvet akeziben adták a doktornak, aki tanyitot, minden városban, amint már azt meg mondottuk, huszon három birák valának,
A judéabéli sidok, a földi munkában, és a marha tartásban foglalták magokot. és minden féle mezei gazdaságban., az irás eszerént adgya elönkben, a simon idejében valo boldog állapottyokot a sidoknak, ki ki tsendeségben miveli vala földét, ajudéának földe termékeny vala, és a mezei fák, sok gyümölcsöt hoztanak, az öregek, a piatzon ülvén, az ország dolgárol tanátskoztanak. az iffiak, hadi köntösökben tzifrálkodtanak., az egész országban békeség vala, izrael nagy örömben volt, ki ki amaga szöllöje, és fige fája alá ülhetet, és senki nem háborgatta, ezért is mondgya az irás, hogy ne utállyad anehéz munkát, és a szántást, melyet a magosságbéli rendelé. eccli.7.16.
Mindenik nemzet a szokást, egészen meg nem változtattya, mivel még abban az idöben., siciliában, és olosz országban, jo familiábol valának szántó, vetö emberek, német országban pedig, mindenkoron lésznek vadászok,
Leg nagyob része az évangyéliumban lévö példa beszédeknek, a mezei életröl vannak, ugy mint, egy olyan. a ki jó magot vetett el. a konkolyrol, a szöllöről, a jó, es haszontalan fárol, az el tévelyedet júhról, ajó pasztorol, mind ezeket városiak elött mondották. valo hogy vannak ollyan példa beszédek., amelyekböl ki tettzik, hogy a sidok pénzel is kereskedtenek, és hogy közöttök valának usorások. sokan
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 278)