agörög nyelvre, atöb sidok, tsak annyira ígyekeztek görögül tudni. hogy azt meg érthessék, el itélhettyük, hogy igen roszul tudták, azt a nyelvet, és azon olyan formában beszéltek, valamint amagok nyelveken, ugyan illyen barbarus görög nyelven., vannak irva, az uj testámentumnak forditási, és az évangyélium, az apostolok, és az évangyelisták, tsak azon igyekeztek, hogy világosan. és rövideden irják le adolgot., és hogy aleg aláb valo is meg érthesse. a nyelv ékeségét. és tzifraságát meg vetették, de aki jol meg akarja érteni, az ö görög nyelveket, annak tudni kell, a sido, és a syriai nyelvet.
A sidok, ezekben az utolso idökben, atörvényt, és az irásokot igen tanulták, és azokot, nem tsak betü szerént, hanem még, más értelmü beszédekel magyarázták, ezt nem tsak az uj testámentumbol, és a szent atyák irásibol láttyuk, hanem még a philon könyveiböl, és atálmudbol. ritualis judaeorum liber.
De azt tsak meg kell vallani, hogy ezen utolso idökben, lévö sidoknak szokások igen meg romlottak vala, nagy ostoba kevélységel. mondották magokot ábrahám fiainak lenni, és fel fuvalkodásal várták. amessiás uralkodását, tudvan azt, hogy nem mesze volna eljövetele, el is hitetvén azt magokal., hogy annak uralkodása, gyözedelmes. és nagy hatalmu lészen evilágon. ezek amagok hasznokot keresték, és fösvények valának., fö képpen a farisaeusok, álhatatlanok, és változok valának, mindenkor készek, a fel támadásra, zenebona szerzésre, olyan szin alat, hogy magokot fel szabadittsák, a pogányok alol. egy szoval, kemények, és kegyetlenek valának. példa erröl akristus, akit kinos halálal ölének meg, és az ö apostoli, és hogy mitsoda rettentö képpen veszték egy mást. az egy más ellen valo hadakozásokkor. és jérusálem utolso el romlásakor.
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 283)