egész kivánságokot, ö is az ö világoságok, életek, jóvók, ditsöségek, és gyönyörüségek,
Tekélletességel lévén, az ö akarattya alá vettetve, tsak azt akarják a mit ö akar, tsak egyedül ötet kivánnyák, örökös háláadásokot adnak neki, bizonyoson tudván azt, hogy minden jovoknak ö a kut feje, és hogy mindent tölle vettenek, az ö lábaihoz teszik koronájokot, meg valván azt, hogy ökk magoktol tsak semmik, magokot mindentöl meg fosztván., mindent az ö kezeiben viszá adnak,
II Ótt vétek nincsen. se rosz kivánság. se gyengeség, se tudatlanság, se ellenség. se viaskodás. az Isten meg töröli szemeknek minden köny hullatásit. ót se halál nem lészen, se sirás, se nyomoruság. se éhséget, se szomjuságot, többé nem szenvednek, se ahideg. se a meleg nékik nem fog alkalmatlankodni, ugyan ót is elégedik meg kiki a maga sorsával, nem irigyelvén amásokét. szeretni fogja a mások boldogságát, és azon örülni fog valamint a magáén. akristusban mindnyájan láttyák egy mást, és nagy tekélletességel is szeretik egy mást az Istenben, ugyan ót hasonlok lévén az angyalokhoz, hasonlo tiszta életet is élnek azokhoz a menyei lelkekhez.
Valamit eddig mondottunk, a még tsak leg kissebb részettskéje a szentek boldogságának. mivel a szem azt nem látta, a fül nem halotta. se az emberi elme azt soha meg nem foghatta, a mit az Isten készitet azoknak kik ötet szeretik, egy olyan sziv, a ki szereti, és ohajttya az illyen nagy jókót, ezeket az igazságokot meg érti, de a testi, és földi ember, akinek a szive hideg, semmit nem érthet abban,
Egy kereszténynek, minden kivánságának, szándékának, tsak a felé a menyei haza felé kellene sietni, dávid minden igyekezetét, tsak arra forditotta, és panaszolkodot eföldön lévö hoszas bujdosásáért, szent pál azt kivánta. hogy meg menekedhessék. a testének tömlötzéböl, hogy a kristusal lehesen., a ki abujdosását szereti, aki nem suhajtoz ez életnek nyomoruságin, az örök életet nem szereti, akí pedig nem ohajttya az örök életet, az, az Istent nem szereti, az Istent pedig nem szeretni halál. az olyan nem is imádkozik,
(III. Keresztényi Gondolatok: 471)