munkálodhatik az Istenért, és az üdveségiért, követvén ajó tselekedeteket, és a keresztényi jó erkölcsöket.
Minden féle kegyelem. ingyen valo irgalmasága az Istennek, azt a kristus, vére árrán nyerte, és érdemlette meg nékünk, azt senki meg nem érdemelheti, és az Isten azt, tsak ö általa adgya.
Nintsen semmi drágáb akegyelemnél, nincsen semmi könyeb mint azt el veszteni, se semmi nehezebb, mint azt viszá nyerni, az el vesztés után, féllyünk a midön azt veszük, mondgya szent bernárd, mert el veszthettyük, féllyünk a midön el vesztettük, mert talám viszá nem nyerhettyük, de féllyünk még inkáb a midön viszá nyertük, mert ha még egyszer el vesztenök, sokal vétkesebbek volnánk, és az utolsó állapot, sokal roszab volna az elsönél.
II A kegyelem minden féle jónál nagyob. és drágáb, annak leg kisseb részit el veszteni sokal nagyob kár, mint ha az egész világ kintsét el vesztenök., hogy ha egy olyan szent gondolatot el mulatunk., a mely el forditana agonosztol, és ajora vinne, akor haszontalanná teszük egy részint, akristus halálának érdemit,
Egy olyan sugarlás a melyet hüségel követünk, nékünk sok féle kegyelmeket szerez, a melyek meg nyeretik velünk, a joban valo meg maradást, de mint hogy viszá élünk a sugarlásal, azért kegyelmet sem veszünk, és nyomoruságban esünk, hogy ha egy jó indulatot ki rekesztünk szivünkböl, meg érdemelyük hogy meg fosztasunk egy olyan kegyelemtöl, a mely meg oltalmazot volna minket ahalálos vétekben valo kisértettöl, és ezt a meg fosztást, alelkünk veszedelme fogja követni. a mely föld gyakorta esöt veszen, az az kegyelmet. és a mely tsak töviset terempt, a közel vagyon az átokhoz, és meg égettetik.
Hogy ha az Isten szamot. kér. egy hejában valo szóért, mit nem félhetünk anyi sok kegyelemért, anyi sok igaságért, anyi sok szenttségekért, a melyeket haszontalanoká tettük, roszaságunkért,? nincsen semmi irtoztatob, mint a haszontalan
(III. Keresztényi Gondolatok: 509)