Az Evangyéliumban Zakéus nagy siettségel, és örömel fogadgya akristust, és üdveséget veszen az egész háza népével, a bünös aszony semmi emberi tekéntetre nem hajván, nagy siettségel. keresi akristust. nagy szeretettel sirattya vétkeit, magát meg aláza, és minden vetkeiröl valo botsánatot nyér.
A Boldogságos szüz. minek utánna a szentséges méhében fogadgya a kristust, szorgalmatoságal. mégyen Ersébet látogatására, ót is marad három holnapig melette, hogy segittse a miben kivántatik. ennek a szenttséges Isten anyanak egész élete, tekélletes példája lehet, a keresztény. buzgoságnak. és akristus. meg mutattya nékünk ezen szenttséges szüznek példájábol,. hogy az ö lelke, és kegyelme, akésedelmeséget nem szeretik,.
A kristusnak szeretete arra kénszerit minket, hogy többé ne élyünk se magunknak., se a világnak. hanem annak a kí meg holt, és fel támadot érettünk. mind azon által, ha meg tekéntik a mi lomhaságunkot. azt mondhattyák hogy tsak. egyedül a kristus nem érdemli meg töllünk. hogy serénységel szolgállyuk, semmit nem felejtenek el amidön avilágnak akarnak tettzeni, de amidön akristust kel szolgálni, imel, ámal tselekeszik, és tsak külsö képen viszik végben. oh ! mely háláadatlanság, mely igaságtalanság !
III Fély attol hogy az átok reád ne szályon. amelyet mondanak azokra kik gondolatlanul. munkálodnak az Isten szolgálattyában, az az, az üdveségben. alagyság nagy fogyatkozás, az, az Isten fiának nem tettzik, és a sokal veszedelmeseb, mint sem gondollyák. egy olyan aki lágy az Isten szolgálattyában., ha veszedelemben nincsen is, de ahoz igen közel vagyon,
Azt akarnám mondgya akristus, hogy vagy egészen hidegek, vagy egészen melegek volnátok, de mint hogy se hidegek, se melegek nem vagytok. azért készvagyok titeket ki vetni a számbol., tudni illik, hogy egy olyan keresztény. akiben nintsen az élö hitnek. buzgosága, és aki el mulattya az üdveségit, sokal roszab az olyanál aki hideg, az az, egy pogánynál. akiben hit nincsen, és sokal jóbb let volna néki, ha a hitnek világoságát nem vette volna, hogy sem olyan roszul élni azal avilágoságal.
(III. Keresztényi Gondolatok: 536)