a melyekel. ostorozta öket az Isteni igasság. rendeletlenségekért, buzgoságal ohajtatta, és nyukhatatlanságal. váratta vélek a mesiást, vagy a kristust, az elsö sidó szó, a másika görög, mindenike kenetetetet tészen. a sidok eszerént nevezék azt, akit ugy várták, mint egy nagy királyt. akit az Isten különös kenettel. fogja fel kenni. amely kenetnek, az ö királyoknak, és profétajoknak. fel kenetetések, tsak. jele volt.
Végtire, négy ezer esztendeig tarto várakozások után. az idö, melyet az Isten, az emberek. válttságára rendelte volt. és a melyet a proféták. meg jövendölték. bé tellyesedék. a romaiak igen nagy békeségben valának augustus Császár uralkodása alat, és a sidokon hérodes uralkodot., akit is a romaiak adták volt nékik királynak. ennek az idegen királynak. uralkodása, nyilvanságos jele volt. a messiás rövid idö alat valo el érkezésének. ezen jövendölése szerént jákobnak. Elnem vétetik a fejdelmi pálcza judábol. és a fejdelem az ö agyékábol. mig el nem jö, a ki el küldetik, és ö lészen., a nemzettségek várása. ugyan abban az idöben is tellyesitté bé az Isten. azö öröktöl fogva valo szándékát. hogy akristus jésus, a sidok. és apogányok. szabaditoja. a sidok közöt születesék. és végben vitte ö általa, az emberek üdveségének nagy munkáját, olyan formában. a mint az Évangyélium elönkben adgya. és a melyet le irjuk ebben a historiában.
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 603)