örizvén, a pásztorok egy szers mind nagy fényeség vévé öket környül. és az angyal meg jelenvén mondá, ne féllyetek. mert ollyan jó hirt mondok néktek, amely bé tölti örömel az egész népet. mivel ma a dávid városában olyan üdvezitö születet néktek. a ki az ur kristus. és erröl a jelröl meg űsmeritek. egy gyermeket találtok bé polálva, egy jászolban fektetve. és azonnal. nagy menyei. sereget hallának. kik ditsérék az Istent. és mondák. Ditsöség a magosságbéli Istennek, és békeség a földön lévö jó akaratu embereknek. az angyalok el menvén. a pásztorok. siettségel menének bethlehemben. a hol meg találák Mariát, josefet, és akis gyermeket ajászolyban. és meg láták. hogy az angyal igazat mondot volt nékik. ök pedig viszá térvén. az Istent ditsérék. és mindennek hirdeték a tsudálatos dolgokot melyeket láttak, és mindenek tsudalkozva. halgaták öket. a szent szüz pedíglen. a szivében tarttya vala mind ez igéket. és azokrol gondolkodék.
A Mojses törvénye. szerent minden férfiu gyermeket környul kelletet metélni nyoltzad nap mulva, születések után. az Isten eszerént parancsolta volt meg ábrahámnak. mivel egy fiat akarván adni ennek a patriárkának. a kinek maradékábol kelleték születni a meg váltonak. és szövettséget akarván véle tenni, a melyet meg kelletet tartani azö maradékinak. a környül metélést parantsolá néki, mint bélyegit, és jelit ennek a szövettségnek, fenyegetvén azal minden férfiu gyermeket. a kin ez a jel nem volna, hogy ki törölné népenek száma közül. ábrahám. és az ö maradéki a sidok, meg tarták hüségel ezt a törvényt. akristus meg akarván tartani ezt a törvényt, azért is Évangyélium nékünk fel teszi hogy a nyoltzadik napon környül metélték. és Jésusnak nevezteték. az angyal meg mondotta volt. még fogontatása elött. hogy ezen névre nevezék.
A szent szüz. és szent josef. még bethleemben valának, a midön a mágusok jérusálemben érkezének. az az filosophusok, kik nap keletröl jöttenek. és akik kérdezkedének,
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 612)