jelen voltanak, igen nagy ijedségben valának, az egész Gerása városa akristushoz menének., és nagy félelemel tekinték ötet, nagy tisztelettel valának ahoz. aki olyan képen parantsolna az ördögöknek, de igen tartának egy olyan embertöl, a ki a toban ugratná disznojokot. ezokáért. vagy hogy érdemetlennek. tartották magokat hogy a kristus nálok lakjék, vagy pedig tartottak attol. hogy még nagyob kárt ne vallyanak. mint sem a disznojok el vesztése., azon kezdék kérni, hogy hagyná el az ö tartományokot. a meg gyogyult ember. kéré ameg szabaditoját, hogy hadd mehetne el véle. de akristus mondá neki. meny viszá házadhoz. és hirdesd ki a nagy dolgokot. a melyeket az Isten tselekedet éretted, engedelmeskedék ennek aparantsolatnak. és minden városban, és tartományban ki hirdeté a kristusnak. véle tett kegyelmit.
Azonba pedig az Isten fia. el akarván hagyni. a gerazenusok tartományát. a hajora. üle, és a más részin atonak igen sok népet talála. kik ötet várták, és örömel láták. kafamaumban viszá térvén. egy szer atöbbi közöt anyi nép gyülekezék aházához., hogy mindenüt tele volt népel. sok farisaeusok, és törvény tudo doktorok valának melette. kik gallileának, judéának tartományibol. és jérusalemböl. gyülekeztenek vala oda, a kiknek az Isten igéjit hirdeté. és meg mutatá nékik az Istentöl vett hatalmát. a betegeket meg gyogyitván. egy ina szakat embert akarának eleiben. vinni, de nem láták modgyát miképen vihesék eleiben a nagy szoroság miat, azok akik vitték az embert, azt gondolák. hogy a ház tetejire vigyék. a padlást fel bonták. és az embert ágyastol le botsátták a házban, a kristus eleiben. a kiis látván hiteket, mondá inaszakatnak. fiam, légy. bizodalomal., ate büneid meg botsátattak., ezek a szók nem tettzének a farisaeusoknak. és az irás tudoknak kik jelen valának. és gondolák magokban. hogy tsak az
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 635)