gondolattyokot. maga eleiben hivatá abeteget, és azt kérdé a farisaeusoktol. hogy szabadé szombat napon jót tselekedni. és meg szabadittani valakinek életét.? és hogy meg mutassa néki.. hogy minden bizonyal a szabad, mondá néki.. kitsoda közülletek. a kinek, ha a juha averemben esik szombaton. kinem vonnya azt onnét azon anapon.? menyivel pedíg drágább egy ember. egy junál, erre ök semmit nem felélhetének. de mind azon által ezen igazságra meg nem adák magokot. a kristus ezt látván. szent haragal kezdé öket tekinteni, az ö durva. és meg vakult szivekért. és a beteg emberhez fordulván, mondá néki. nyujtsad ki a kezedet, a ki is ki nyujtá., és olyan egésséges volt mint a másik.
A farisaéusok nem. nézheték ezt atsudát nagy dühöség nélkül, és tanátskozni kezdének. egy más közot, hogy mi modon veszthetnék el jésust. a ki is a genezárethi tó felé vévé uttyát, a tanitványival, ahová igen nagy sokaság követé, mivel az ö tsuda tételeinek hire el terjedvén. az egész galileában. judeában. ajordán két részin valo tartományokban, a mediterráneum tengerének széllyiig tyrus. és sidonia varosi felé, mind ezekröl ahelyekröl, igen sok nép gyülekezet melléje, hogy halgassak tanitását. és betegségekböl meg gyogyitassanak, ezért is parantsolá atanitványinak, hogy tarttsanak néki.készen egy hajot, a honét beszélhesen anépnek. mivel masként anép egészen reá todult., valamenyi betegeket eleiben vivének, azokot mind meg gyogyittá, meg parantsolván néki.. hogy azt ki ne nyilatkoztassák. és fenyegetésel parantsollya vala agonosz lelkeknek, hogy halgassanak. akik is elötte le borulván kiálttyák vala, te vagy az Istennek fia.
Azután egy hegyre menvén, az éttzakát imádságban tölté, más nap pediglen, magahoz hivá atanitványit. és azok közül tizen. kettöt választa, a kiket apostoloknak nevezé, az az követeknek. mert azokot küldé el prédikállani Évangyéliumát, hatalmat adván néki.. hogy betegeket gyogyittsanak, és ördögököt üzenek, az Évangyélium fel tészi. hogy azokot
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 642)