a gyöngyököt. az egész felebaráti szeretetet abban foglallya, hogy másokal ugy bánnyunk., valamint akarnok hogy mások bánnyanak velünk,. azt erösitti, hogy az út, mely az életre viszen keskeny, és a mely ahalálra viszen. a tágas. és hogy sokan járnak. ezen az utolso uton, arra tanyit. hogy óhjuk magunkot az olyan hamis profétáktol, akik a juhok köntösi alat, nem egyebek. hanem ragadozo farkasok. nem az ö beszédekröl kel. öket itélni, hanem atselekedetekröl., és hogy akarminémü tsudákot tegyenek is, de az Isten még annak idejében meg veti öket, mint olyanokot, kik ö elötte üsméretlenek., hasonlo képen fog bánni az olyanokal is. akik tsak azt mondgyák néki uram. uram. nem követvén az ö parantsolatit., és hogy tsak azok mennek az ö országában, kik akarattyát követték. végtire ezel. a hasonlatoságal fejezvén bé beszédit. a halgatoit, az olyanokhoz hasonlittya, a kik épitenek. mondván, hogy az olyan a ki ötet halgattya. és tanittását követi hasonlit az ollyan okos emberhez, aki aköre épitvén házát, azt semmi szélvész fel nem fordithattya. ellenben pedig. aki tanitását nem követi, hasonlo az olyan esztelenhez. aki a fövényre épitvén házát a szél. és az esö. tsak könyen fel fordittyák..
A kristus el végezvén tanitásit, le mene ahegyröl. és sok nép követé ötet, a mely nagy tsudálkozásal halgatá az ö tanitásit. egy bél poklos ember. lábaihoz borulván. imádá ötet, és térden álva mondá néki, uram. meg gyógyithatz engemet ha akarod, egy ilyen alázatos, és nagy hittel tett imádság. meg hatá a kristus szivét. akiis ki nyujtván kezét, illeté ötet, és mondá néki, akarom hogy meg gyógyúly. és azon szem pillantásban meg gyogyula. azután meg tiltá néki, hogy ki ne nyilatkoztassa ezt a tsudát. és meg parantsolá néki, hogy mene el. és mutatná meg magát apapnak.. és ajánlaná bé az áldozatot a törvény parantsolattya szerént. bizonyságul. hogy meg gyogyult volna. ez az ember mind azon által mind ki hirdeté ezeket. és az Isten fiának. nagy hire anyira el terjede. hogy a városokban nem mehete. hanem a puszta helyekre. rejti vala el magát. és ót az imadságokban foglalatoskodók. mind azon által, a sok nép oda is el mégyen vala utánna, hogy halgassa tanitását, és hogy meg gyogyittsa a betegeket.
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 647)