meg gyogyitá. aki is mindgyárt abban. a szem pillantásban jobban lett: ugy anyira, hogy azok. akiket a százados a kristus eleiben küldöt. volt. midön viszá térének. az ö szolgájat. jó egésségben találák.
A kristus az után Náim nevü városban mene. a mely város galiléa tartományában vagyon. atanitványi, és sok. nép kiséri vala ötet. a midön aváros kapujához közelitet volna, egy halotat vivének temetni, aki is egy özvegy aszonynak. egyetlen egy fia volt, aki is akoporso után menvén, a város béliek sokan kisérik vala ötet. a kristus meg szánván azt az meg keseredet anyát, mondá néki, ne sirj., az után a koporsohoz közelitvén, meg álittá azokot akik vitték. a koporsot meg illeté, és ezeket mondá, iffiu kely fel. én parantsolom néked. azon szem pillantásban a halot fel üle. és beszélni kezde, és akristus viszá adá az annyanak, mind azok kik jelen valának. meg rémülének. és ditsöiteni kezdék az Istent mondván. nagy proféta támadot köztünk, és az Isten meg látogatta az ö népit.
Ennek anagy tsudának ahire az egész judeában, és akörül lévö tartományokban el terjede, ugy anyira hogy még szent János is meg tudá, akit a tömlöczben hagytuk vala, ez a szent elöl járo. atanitványitol hallá meg a hirét anagy tsudáknak. a melyeket akristus tészen vala. és nem akará el mulatni ezt az alkalmatoságot. hogy ötet messiásnak ne üsmértesse vélek. és azt akará, hogy ennek az igazságnak. ö magok lennének bizonysági, erre valo nézve kettöt valaszta közülök. akiket a kristushoz küldé. hogy illyen kérdest tennének néki. te vagyé az. akinek el. kel jöni, vagy kellé mást várnunk? Jésus nem felele nékik.mindgyárt ezekre, hanem az ö szemek láttára. sok betegeket gyógyitta meg tsudálatosán. az után mondá nékik. ezeket meg vihetitek néki a mit láttatok, és hallottatok. mondgyátok meg néki. hogy avakok látnak, a sánták járnak. abél poklosok. meg gyogyultak, a süketek. hallanak, a halottak. fel támadnak, és az Évangyélium a szegényeknek hirdetetik. illyen láthato.
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 649)