sok tsudákot tett elöttök. de ök azokot mind káromlásokra forditották, és mint ha mind azok. nem volnának. elegendök hogy meg bizonyittsák nékik. hogy tsak az Isten lelke által munkálodik, hanem még ujjab tsudát akarnak látni, de mitsoda feleletet ada nékik Jésus. ez a gonosz, és parázna nemzettség tsudát kiván, de más nem adatik néki hanem ajonás profétáé, ezt a profétát az Isten a ninivé béliekhez küldötte volt. nékik tudtokra adni. hogy negyven nap mulva, a városok el pusztulna, de jonás, nem hogy ennek aparantsolatnak engedelmeskedet volna, hanem hajora ült, hogy más felé vegye uttyát., de nagy szélvész támadván atengeren, meg vallá hogy az, az ö engedetlenségiért volna. és hogy a szélvész meg tsendesednék, magát atengerben vetteté, azon orában ötet egy nagy hal el nyelé, és harmad nap mulva a partra ki veté, a honnét ninivében mene. hogy végben vigye az Isten parantsolattyát. a ninivé béliek. hittek azö szavának. rend kivül valo böjtöléseket tevének, és meg menekedének. penitentzia tartásokért, a büntetéstöl, a melyel fenyegeté öket, az Isten parantsolattyábol. a krístus tehát a jonás jelét adá elejekben, és abbol két hasonlatoságot hozot ki, az egyikét magára, a másikát öreájok, mondván. hogy valamint jonás három napig volt a halnak hasában. ugy az embernek fiais harom nap lészen. a földnek gyomrában. ez által azt akará jelenténi, hogy a koporsoban tétetnék, és hogy onnét harmad napjára fel támadna. a másik hasonlatoságra mondá. valamint hogy jonás jelül volt a ninivitáknak, ugy jelül lészen a farisaeusoknak is, a melyeket eszerént magyarázá meg. a ninivé béliek fel támadnak az itéletkor ezen nép ellen, és kárhoztatni fogják, mert ök penitentziát tartottak ajonás predikálására, mind azon által nagyob vagyon itt sokal jonásnál, mondá még nékik, ugyan azon itéletkor kárhoztatni fogja. a sába királyné, a ki is mesze földröl mene halgatni a salamon böltseségét nem hogy pedig követnék ezt a királynét.
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 654)