azokot akik azt ették, de azö. teste. olyan menyböl le szállot kenyér. a mely örök életet adna azoknak, kik azt ennék., ezeken aszokon még jobban meg ütközének, és vetekedni kezdének egy más közöt mondván, hogy hogy adhattya nékünk a maga testét eledelül,? ö pediglen meg bizonyittá nékik, hogy az ö teste valoságos étel volna, és azö vére. valoságos ital. és hogy örök élettyek nem lenne. hogy ha azö testét nem ennék, és ha azö vérit nem innák., és hogy az olyan aki ezekel táplálya magát, az utolso napon fel fog támadni, és örök élete lészen. végtire azt is ki nyilatkoztatá nékik, hogy az ö teste mitsoda nagy dolgokot fogna munkálodni az olyan lelkekben kik azt érdemesen veszik. mondván, a ki az én testemet eszi, és az én véremet isza, én bennem. marad, és én ö benne, és élni fog én érettem, valamint én élek az atyáért, aki engemet küldött.
Mind ezek az igazságok. a melyeket prédikálla. a kristus. a karfarnaumi synagogában. igen meg botránkoztaták a sidokot. söt még sokakot atanitványok közül is, a kik azokot halván, mondák, ezek igen kemény beszédek, ki halgathattya azokot, ök igen betü szerént magyarázák azt, a mit lelki értelem szerént kelletet volna érteni, azt gondolák, mondgya szent ágoston. hogy az ö testét más képen nem lehetne enni, hanem azt darabokra kellene metélni, valamint a mészár székben valo hust, és ök azt nem tudták, hogy mind a hit által lehet az embernek. akristus testével táplálni magát, mind pedig valoságal. is fogják azt enni az Eucháristiában, a kenyérnek szine alat, olyan formában hogy attol nem fognak irtozni, De nem hogy tisztelettel hitték volna. azt, a mit nekik maga az igazság monda, meg nem várván hogy meg magyaráza nékik a mit nem értettek, hanem még meg ütközvén mondásán. el hagyák ötet, és nem akarának többé tanitványi lenni. Az apostolok. okosabbak lévén mint sem ezek ahüségtelenek., mivel hogy a kristus kérdé töllök, hát ti nem akartoké ti is engemet el
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 667)