a melyekröl ö könyen tehet. a mikor néki tettzik, hanem figyelmeteségel kel nékik halgatniok a lelki igazságokot, a melyekre öket tanittya a természet szerént valo dolgoknak nevek, és szinek alat, és azt meg tudniok, hogy a mely kovászrol szollot nékik, az, a farisaeusok, és a sadducaeusok, meg romlot tanitásit jelenti.
Bethsáidában menvén atanitványival. ót egy vakot vivének eleiben, és arra kérék hogy tenné reája kezeit. meg fogá avakot kezeinél fogva, és ki vivé avárosbol. ót nyálával meg kené szemeit, és reá tévén kezeit kérdé tölle ha látnaé. valamit? avak felelé, hogy látná az embereket járni, akik ugy tettzenek néki mint ha fák volnának, akristus ismét szemeire tévén kezeit, avak jobban kezde látni. és egészen meg gyogyula. az után az Isten fia házához küldé ötet meg parantsolván néki, hogy senkinek ne mondaná.
A kristus meg indulván onnét. filep Cesárea nevü város körül valo falukban mene; midön utban volna, kérdé atanitványitol. hogy mit mondanának az emberek öfelölle? akik is felelék. hogy némellyek ötet keresztelö szent jánosnak tartanák, némellyek Illyésnek, vagy jéremiásnak, és meg mások. hogy valamelyik a proféták közül támadot volna fel. de ti. magatok, kérdé töllök, minek mondotok engemet lenni.? felelé néki péter, te vagy akristus. az élö Istennek fia. erre mondá néki Jésus. boldog vagy simon. jonás fia, mert se nem atest, senem avér. nyilatkoztatták ki azt néked, hanem az atyám aki menyekben vagyon., én is azt mondom néked. hogy te péter. vagy, (az az kö,). és erre a köre fogom épitteni az én anyaszent egy házamot, és a pokolnak kapui azon soha erött nem fognak venni, kezedben adom a menyeknek kulcsait, valakit meg kötösz e földön, meg lészen kötözve menyben is, és valakit meg óldosz eföldön, meg lészen oldozva. menyben is.
Meg parantsolá az után az apostolinak. hogy ki ne hirdessék hogy ö volna az Isten fia, az után arrol kezde nékik beszélleni, hogy miket fogna szenvedni. mint Isten fia. azt is kezdé nékik mondani, hogy néki jérusalemben kelletnék. menni, ót üldözni fogják, a papok, az iras tudó doktorok.
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 672)