hogy ki ki meg maradgyon a maga rendében, és hivatallyában, felelé néki, barátom. ki rendelt engemet birová, vagy osztová közöttetek? az után, mondá, örizkedgyetek a fösvénységtöl. és hogy jobban bé vétesse halgatoival. ezt az igazságot., ezen példa beszédet mondá nékik. egy gazdag embernek igen sok gabonája teremvén. nem tudá azt hová el tenni. végtire a tsüreit el rontatá, és nagyobakot tsináltata, és midön mind azokban zárta volna, mondá magában, mint hogy esztendökre valo jovai volnának, már egyebet nem kel tselekedni, hanem hogy nyugodgyék. és vigan lakjék, de az Isten mondá annak az embernek, esztelen. ezen az ejjel. viszá kérik lelkedet. és kié lészen a mit gyüjtöttél. igy vagyon mondá jésus, a ki magának kintset gyüjt. és nem gazdag az Istenben.
Ezért is mondá Jésus atanitványainak, hogy ne legyenek szorgalmatosak. ez élet dolgairol., hanem elsöben. az Isten országát és az ö igasságát keresék. aki is nékik meg adgya mind azt, ami szükségekre valo; nem hogy pedig kintset kellene nékik gyüjteni, de söt még adgyák el a mijek vagyon. és osztogassák a szegényeknek. és az által, kintset gyüjtenek magoknak. noha igen kevés szamuan volnának. de azért semmit ne tarttsanak. mivel ugy tettzet, azö menyei atyoknak. hogy nékik adgya országát. mondá ismét nékik. hogy mindenkor készek legyenek az Isten eleiben menni., aki is olyankor jö el. a midön meg sem gondolnák. mint az olyan szolgák akik egész éttzaka nem alusznak. és készen varják az urokot aki a lakadalomra ment., mint hogy öket arra rendelte hogy sáfárok lévén, ki osztogassák. beszédének eledelét, népenek. azért, hiven járjanak el ebben ahivatalban, és ne tselekedgyenek. ugy mint az olyan esztelen gond viselö., aki látván. hogy az ura sokáig mulatna, el tékozollya a vendégségben minden joszágát. és atöbb tseléd társaival is roszul bánik. azért meg is érdemli, rosz maga viselésiért, hogy a kép mutatokal. és az hitetlenekel. arra a helyre vettessék. a hol tsak sirás, és fogaknak tsikorgatása vagyon,
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 693)