hanem az eszeségit., arra forditván a földi jókót, hogy magoknak jó akarojoká tegyék a szegényeket, hogy holtok után, bé fogadtassanak töllök az örökös nyugodalomban. hogy a világoságnak fiai, ne legyenek, aláb valo eszesek az üdveség dolgában, a világ fiainál, kik eszesek a világi dolgokban. arrais tanittá öket, hogy hivek legyenek a leg kisseb dologban, hogy azok lehessenek a leg nagyoban is., és hogy ne legyenek rabjai a pénznek, és agazdagságnak, és hogy aki ahamis gazdagságal roszul éll, az igazal sem fog jol élni.
A fösvény farisaéusok, tsak meg vetésel halgattyák vala ezeket, az igazságokot. és meg tsufolák azt, aki nékik azokot hirdette., de el hagyatá vélek tsufságokot. ki nyilatkoztatván. az ö hamis külsö jó erkölcsöket, mivel meg mondá néki., hogy ha azon igyekeznének is, hogy igazaknak láttzattassanak. de az Isten üsméri az ö sziveket, a ki elött utálatos az. a mi az emberek elött nagynak láttzik. azt is elejekben adá, hogy mitsoda vége, és buntetése lenne. annak a fösvénységnek. a mely bé zárja fülököt, az ö beszéde elött, és meg keményitti öket a szegényekhez, erröl egy szép példát ada elejekben. egy gazdagrol, a kinek, biborbol. és bársonybol. tsinált köntösei valának, és aki magát minden nap bövséges, és drága eledelekel táplálta., nem lévén pedig semmi szánakodásal azokhoz, akiknek eledelek nem volt, vala pedig ótt egy lázár nevü koldus. a ki rakva volt sebekel, és fekélyekel, a ki mindenkor az ö kapujánál fekszik vala, aki örömest meg elégedet volna tsak a morsalékokal. a melyek az ö asztalárol le hullottak, de tsak abbol sem adtanak néki, az ebek pedig nagyob. szánakodásal lévén hozája, mint az a rosz gazdag. azö sebeit nyalogattyák vala néki., idövel, mind a gazdag. mind a szegény meg halának, de az ö sorsok közöt nagy külömbség vala, mivel a szegényt, az angyalok. az ábrahám kebelében vivék, az az. a nyugodalomnak
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 702)