országot. amely nektek elkészitetet, világ kezdetitöl fogvást, mivel éheztem, ennem adtatok, szomjuhoztam, innom adtatok. szállásom nem volt, szállást adtatok, mezitelen voltam. meg ruháztatok, betegségemben, és rabságomban meg látogattatok. az igazak tsudalkozásal halván ezeket, azt fogják kérdeni, tölle, hogy mikor szenvedte mind ezeket. és mikor segitették ezekel ötet, és azt fogja nékik felelni, bizonyal mondom., hogy valahány szor ezeket az én leg kissebik atyámfiaival tselekedtétek, én velem magamal tselekedtétek. az után fogja mondani abalkeze felöl lévö gonoszoknak. menyetek el töllem átkozottak. az örökké valo tüzre. mely az ördögnek, és az ö angyalinak készitetett, az után elejekben adgya az okát kárhoztatásoknak, és hogy miben nem segitették ötet, nem segitvén attyok fiait. nem kel. azt gondolni, mondgyák az atyák., hogy a bünösököt meg ne büntessék. még atöbb vétkekért is amelyekben találtatnak, és hogy az igazak meg ne jutalmaztassanak. meg más egyéb jó tselekedetekért is., hanem azal, hogy az embereket az irgalmaságnak tselekedetéröl akarja meg itélni, amelyet vagy végben vitték, vagy el mulatták, azt akarja nékünk meg mutatni, hogy enélkül ajó erkölcs nélkül. akár mely jó tselekedetet tselekedgyék valaki, de a haszontalan az üdveségre. és mint hogy nintsen olyan vétek amelyet, az Isten lelke szerént tett alamisna el ne törölhesen, azért, agonoszok karhozattyát. a fogja okozni, mert alamisnát nem adtanak., valamint azt el mondhatni. hogy egy beteg meg hal betegségében, mert nem akart élni az orvoságal. mely meg gyogyithatta volna, ezen két féle itélet. azonal végben megyen, a gonoszak. az örökké valo kinra mennek, az igazak pedig a menyekben fel mennek, hogy ótt birják az örökké valo ditsöséges életet.
A kristus ilyen nagy dolgokra oktattya vala a tanitványit. azonban pedig apapok. és az irás tudo doktorok. azon gondolkodának. hogy mi formában fogatathassák, és öletethessék
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 734)