innepet., amelyet a bárány áldozaton. kezdették el; ezért is láttyuk sok helyt az évangyéliumban. az ilyen mondásokot, meg enni. vagy fel áldozni a páschát, vagy meg szentelni a páschát. az az. ahusvétot, mint hogy pedig az égyiptumi rabság amelyböl meg szabaditá Isten az sidokot. tsak képe volt avétek rabságanak, a melyböl meg akará szabaditani az embereket, azért is abárány vére, mely meg szabaditá az Izraélitákot. tsak figurája volt. akristusnak. akit szent pál., valoságos paschának nevezi, mivel valojában tsak az ö. vérin váltattunk meg. ugyan ezen okbol. is. akarta a maga halálát husvétban. hogy a maga áldozattyával bé tölttse a nagy titkokot., a melyeket jelentették. a sidok Ceremoniái.
A pogátsáknak elsö napján. a mely tsötörtökön volt, abban az esztendöben. az apostolok azt kérdék tölle. hogy hol akarná meg enni a husvétot.? ö pedig el küldé azonal. pétert, és janost jérusalemben. és mondá nékik. hogy amidön avárosban érkeznének egy olyan embert találnának elöl, a ki egy korso vizet viszen. azért kövesék ötet, és ahová a menne, mondanák meg aház gazdájának, hogy nála akarná meg enni ahusvetot atanitványival, és fog néktek mutatni egy fent valo vatsorálo helyt., ahol készittsétek el nékünk. mindent ami kivántatik, péter, és jános ezeket végben vivék. és estve felé magais oda érkezék az apostolival, ahol is, annak idejében, mindnyájan le telepedének a husvét ételére, akoron pedig kezdé mondani atanitványinak, kivánva kivántam meg enni ahusvétot veletek, minek elötte szenvedgyek. mert mondom néktek, hogy többé abbol nem eszem, mig bé nem tellyesedik az Isten országában, az az amenyekben, ahol nem tsak a husvétnak, hanem mind az egész titkoknak bé kel tellyesedni, egészen, az után vévé a pohárt., és minek utánna hálákot adot volna, mondá nékik, vegyétek, és oszátok el magatok közöt, mert mondom néktek, hogy nem iszom a szöllö terméséböl. mig elnem jö az Isten országa.
Ezek után egyébröl nem gondolkodék tsak a halálrol. ugy is tettzik, mint ha tsak azért ett volna ahusvéti báránybol., akit az irás az ur által menetele áldozattyának nevezi, hogy
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 737)