dorong volt. és tsak nem mindeniknek akezében fáklya, vagy lámpás. mert setét vala. mint hogy pedig ezek nem üsmerték akit meg akarának fogni, judás még elöre meg mondotta volt nékik, hogy akit én meg tsokolok. azt fogjátok meg. és vigyétek el. vigyázásal. jesushoz közelitvén tehát. mondá. üdvözlégy mester, és azonal meg tsokolá. jelül. hogy ötet kellene meg fogni. jésus pedig tsak ezeket mondá néki. barátom. kit jöttél keresni,? hát judás. egy tsokal. árulodé el az ember fiát?
Azonal pedig a vitézek eleiben menvén. kérdé töllök hogy kit keresnének.? azok felelék. hogy a názáreti jésust, akiknek is mondá. én vagyok a, a vitézek erre mind a földre esének, másodszor is kérdé töllök. hogy kit kerestek, akik ujontában mondák. hogy a názárethi jésust, felelé nékik, meg mondottam már néktek. hogy én volnék a, hogy ha pedig engemet kerestek., botsásátok el ezeket, ugy mint atanitványokot., hogy bé tellyesednék az irás, hogy akiket nékem adtál. senkit azok közül elnem vesztettem., az ellenségi hatalmok alá adván magát. meg fogák ötet. atanitványok kérdék tölle hogy ha fegyverel oltalmazáké ötet. erre péter kivonván kardgyát. málkushoz a fö pap szolgájához tsapa, akinek. el vágá jóbb fülét, jésus pedig parantsolá atanitványinak. hogy meg tsendesednének, amálkus fülét meg illetvén. meg gyogyittá. az után mondá péternek, tedd viszá hüvelyében kardodot., mert minden valaki kardot fog. kard által vész el. hát az atyám pohárát ne igyamé meg.? gondolodé hogy az atyám nem küldene ha kérném többet tizen két légio angyalnál segittségemre, de hogy tellyesednék bé az irás. amelynek eszerént kel bé tellyedni.
Azután mondá azoknak akik meg akarák fogni., kardal, és bottal jöttetek reám hogy meg fogjatok, valamint egy tolvajt; minden nap közöttetek ültem, és tanitottam atemplomban.,
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 749)