lako helyet itt nem látok, azt sem látom mely felé.kel tartanom. ha továb it maradok. talám avad állatok is meg esznek. de ha szinte azoktol meg menekedem is. a bizonyos. hogy keserves éttzaka lesz ené.em. mé. többeket is monda illyeneket, mivel többet is kelleté. szenvednie. a midön egé.z éttzakát a nagy esöben kelleté. el tölteni.

Ebben anyomorult állapottyában. bé.esé.es türé.el kelleté. lenni, az éhsé., és a keserüsé. erejé. el vé.é., egy fának atövire keteleniteté. le ülni, ót a menyiben lehete, magát bé.takargatá, hogy egy kevessé.nyughassé.. valo hogy a szomoruság, és a sok fáradság miat egy kevesé.el szunyada. de addig is sokszor fel serkene ijedsé.é.en. és nagy rettegé.el vala, a sok gondolatok közöt a melyek elmé.it el fogák, leg inkáb ezen elmé.kedé. leg többet, mondván valamiké.pen hogy én el té.elyedtem a kápolnátol, és mentöl többet keringettem. annál meszeb távoztam attol., szinté. ugy el té.elyednek evilágban az ollyan lelkek. kik az üdvesé.nek uttyárol el té.nek. és soha meg nem találhattyák, a menyekben vivö igaz utat.

Az illyen gondolatok anyira meg haták az ö elmé.it és szivé., hogy inkáb kezde nyughatatlankodni az üdvesé.é.öl, mint sem az erdöböl valo ki menetelé.öl. és tsak az után suhajtozé.. hogy az igazán valo életnek uttyát meg találhassa. ezek a gondolatok fel gerjesztvé. szivé. fel kele, és nagy sohajtásal. és buzgoságal. mondá ezeket a szokot.

Uram Istenem. örökös ura vagy életemnek., ihon elödben borul szolgálod. hogy e földön vagyok, annak egy nehany esztendei vannak. mit tudok abban ha jol töltöttemé.el szolgálatodban. már egy nehányat lé.tem a pálya futo helyben, a melyben az emberek futnak, de azt nem tudom ha üdvesé.emre, vagy veszedelmemre futotamé. eddig, és hová leszek., ha az igasságnak uttya helyet. a hejában valoságnak uttyát találtam követni, mivel vagyon ollyan út. mely az embernek egyenesnek tettzik, mind azon által annak avé.e. a halálra vezeti. prov. 16. 25. talám el té.elyedtem, mint az el té.elyedet júh, tudom uram hogy az embernek uttya nem az emberen áll, és hogy az ember nem jár, és nem vezeti lé.é.it magdtol. jé..10. 23. hanem a mint a bölcs mondgya, az ur igazgattya az embernek lé.é.it, és kitsoda az az ember. aki meg foghassa. hogy mitsoda uton jár. prov. 20. 24. né.d meg hát uram. ha találtatiké.bennem a hamiságnak uttya, és vezess engemet azon az uton;

(III. A Keresztnek királyi uttya: 253)


Előző oldal | Következő oldal