Azon idö alat, a melyben a kristus beszélgete storophilával, az ö öttsei igen nagy nyughatatlanságban valának iránta, az egyike tarta attol. hogy el tévelyedet. volna az erdöben. a másika azt gondolá hogy haragjában viszá tért avárosban. panaszt tenni reájok az attyoknak. illyen formában. beszélgetnek vala egymásal, a midön storophila aházhoz érkezék, a melyen meg örülének, és kérdezék tölle hogy hol volt azon idö alat. amiolta el váltanak tölle, és hogy miképpen érkezet aházhoz. storophila menteni kezdé magát. leg jobban amint tölle lehete. és holmi hellyes okokal el fedezé titkát, nem akarván egészen meg mondani adolgot atselédek elött, hanem az öttseit külön vévén. egészen meg mondá nékiek, hogy mitsoda formában tévelyget az erdöben, és hogy mitsoda képen jelent meg néki a kristus. mitsoda kegyes beszélgetése volt véle, hogy mint tanyitotta ötet az örök életnek uttyára. és hogy mitsoda ki mondhatatlan gyönyörüséget, és tiszteletet fognak meg kostolni azok kik hiven járnak azon az uton, azutan meg vallá nékiek hogy tsak azért jött volna viszá hogy öket is részeltethetné boldogságában. és öket is arra az utra vihesse a mely az igazságra. és az életre vezeti azokot, kik azon járnak.
A két leány ezeket halván. kezdék magokot mentegetni. mondván. hogy az illyen igéretek, a melyekel öket biztattya. haszontalanok. vagy is bizonytalanok. és hogy tsak ollyan mint az álom látás, vegtire ki mondák. hogy nem akarnának ollyan uton járni. storophila ezt keseruségel halgatván. arra kénszeritté öket, hogy leg aláb azért menyenek el véle., hogy meg láthassák azt a menyei iffiat. akinek oly kegyes beszélgetése vagyon. ök is hadd beszélhessenek véle, aki még meg változtathattya sziveket., végtire sok illyen beszéde után, aket leány meg ígére hogy el mennének véle. és el kisérnék ötet ahelyre., leg aláb azért. hogy még is kedvit töltenék nénnyeknek.
El menének tehát mind a hárman ahelyre, a fel tett orában, ahol a kristus fényeségel meg jelenék nékiek. és elejekben adá rövideden, a meny országban lévö gyönyörüségeket, utánna tévén, hogy oda. tsak a keresztnek uttyán lehet menni, és öket arra inté, hogy mentöl hamaréb. mennyenek abban az utban., mivel az. az örökké valo jókra vezetné öket. és ollyan gyönyörüségeket szerezne., a melyeket
(III. A Keresztnek királyi uttya: 285)