A kristus. miért vigyász mindenkor arra, hogy mit fognak az emberek mondani, az én apostolom azt mondgya, hogy a mi ditsekedésünk nem más. hanem a mi lelkünk üsméretinek bizonysága. 2 Cor. 1. 12. ez igy lévén. akinek alelke üsmérete. nyugodalomban vagyon. nem kell arra hajtani hogy mit mondanak mások felölle.
Storophila. noha a szivem semmit a szememre nem vethet, és semmi oly nagy vétekben nem érzem magamot, mind azon által uram. az igen nehéz hogy mások nagy vétkesnek tarttsanak.
A kristus.mindenkor tsak egy éneket mondasz, nem mondom én azt hogy a nehéz ne legyen. de a héjával. nem el szenvedhetetlen dolog. ám bár egy féle keresztet hordozanak a jók, és a gonoszok. de az érdem nem egy aránsu. mert noha, egy keresztet visellyenek is: de abbol nem következik hogy egy mástol. meg ne külömböztessenek. szintén ugy, valamint hogy, egy keméntzében az arany szépen fénylik, és a szalma, fekete füsté válik. és igy ugyan azon egy nyomoruság meg probállya és tisztittya a jokot, és a gonoszokot. el kárhoztattya, mivel abban a gonoszok. az Isten nevét káromollyák. és a jók áldgyák. és ditsérik.
Storophila, én ezekre egyebet uram nem tudok felelni, hanem hogy a keresztet hordozam., és hogy mindenektöl meg tsufoltassam. ekét féle rosz.
A kristus.abban semmi rosz nintsen., akereszt alat szükség képen el kel szenvedni agyalázatot. mert mind azok akik Istenesen akarnak élni akristusban. üldözéseket fognak szenvedni 2 tim. 3. 12. epedig közönséges avilágban. hogy az ollyan. aki egyenes uton jár, és az Istent féli. meg vettetik attol, a ki gonosz uton jár, prov 14. 2. de te ne hajts avilág itéletire, hanem tsak köves engemet. egyébre ne vigyáz. ha a világbol valo volnál, a világ a mi övé. szeretné azt, de mint hogy. el választottalak evilág közül, hogy engemet kövess, és keresztemet hordozad. azért gyülöl tégedet evilág.joan. 15. 19. de azt tud meg. hogy még te elötted gyülölt engemet. evilág. ugyan azért is választották a kereszten valo halált nekem a sidok. hogy ne tsak fajdalmas. hanem még gyalázatos halál is lenne. azt keresték. hogy mindenek elött. utálatos, és gyalázatos lennék. azért, hogy ha senki el nem akarna is hagyni halálomért, leg aláb hogy el hagyanak gyalázatos szenvedésimért. de ugyan ezen okbol is jöttek leg inkáb hozám azok akik
(III. A Keresztnek királyi uttya: 327)