Negyedik Rész. Hogy a kereszt viselésben el kel kerülni a hejában valoságot.
Vigyázzatok arra. hogy a jó tselekedeteteket. ne tselekedgyétek az emberek elött, hogy láttassatok azoktol. matth. 6. 1
Storophila örömel kezdé halgatni az ö szent mesterének oktatásit. és azokot követni is akará., de azon dolog történék véle, a mint szokták mondani. hogy a ki egy roszat akar el kerülni, másban esik. azt meg tanulta vala, hogy nem kellene a keresztet maga után vonni. hogy a keresztnek gyalázattyátol sem kellene félni, mivel az. aditsöségnek magja. azért már nem is gondolkodik vala egyebröl., hanem arrol a ditséretröl. és ditsöségröl, a melyet fog érdemleni. azért hogy mindenek elött viseli akeresztet. valamint a kristus. erre valo nézve, fel vevé a keresztet; de azt keresztül tevé maga eleiben. olyan formán. hogy a kereszt el fogá az egész utat. és mindenek tekintik vala ötet, azt is gondolá. hogy már ö sokat haladot volna. ajó erkölcsnek uttyán. mivel a keresztet ha ugy nem is amint kelletet. de tsak hordozta, de oh’ mely igen el tévelyednek az emberek. a midön a magok akarattyokot követik, az ollyan aki annak elötte egy kevés idövel nagyon tartot az emberek elött valo gyalázattol, más féle veszedelemben esik, és tsak nem el veszti magát. amaga mutogatása miat.
A kristus, ezt meg látván, meg üsmérteté véle. ujontába valo tévelygését. mondván, mit tselekeszel leányom, a vétket. vétekel akarodé helyre hozni. a keresztet hordozni kell. de nem kel magadot fel emelned, tekinsd meg hogy mitsoda alkalmatlan. ollyan formán hordoznod a keresztet. mindenben meg ütközöl, és ugyan maga a kereszt nem engedi néked bé menni a meny országnak szoros kapuján. olvastadé azt. hogy ársénius remete aházában lévén. szozatot halla. a mely mondá néki. gyere had mutassam meg néked, az emberek tselekedetit., ki menvén. két lovast láta. a ki mindenik maga elött, keresztül. egy hoszu gerendát viszen vala, és ollyan forman. akarának egy templomban bé menni. de azt végben nem viheték. mivel a gerendátol nem lehete. azért ketelenek valának kivül maradni.
(III. A Keresztnek királyi uttya: 329)