ársenius ennek magyarázattyát akarván meg tudni. a szozat azt felelé nékie. hogy az, az olyanokot jelentené, a kik kevélységböl viselik az igazságnak terhét. és a kik meg nem alázták magokot. hogy magokat meg jobbittsák, és alázatosan járjanak a kristus.uttyán. azért is kivül maradnak. a meny országnak kapuján. latodé storophila, hogy mitsoda veszedelemre veted magadot. ha ugy hordozod a keresztet. a hejában valo ditséretért, azt tud meg. hogy az ollyan formán valo kereszt hordozás. ollyan ostoba kevélység. a mely semmi jutalmat nem érdemel.

Storophila. én uram azt tsak azért tselekedtem hogy el kerülhessem azt a vétket. a melyröl meg intettél volt. engemet, nem gondoltam hogy rosz legyen jót tselekedni. és azért egy kis ditséretet várni. én azt olvastam hogy a ditséret bátorságot ád, még aleg félékenyebeknek is. ugyan ezel is akartam magamot meg bátoritani. akereszt hordozásra. gondolván azt, hogy szabad azal akis segittségel meg könyebitteni azokot a sok nehézségeket, a melyek el idegenittik. azokot kik akarnák a keresztet hordozni.

A kristus. meg tsalod magadot leányom. mivel ha a ditsöséget szereted. az olyat szeresed amely örökös. avilágit pedig meg vessed. mert az ollyan mint a füst, igen rosz kereskedö vagy, hogy ha szenvedésidet az emberi ditséreten akarod el adni. és a menyeit el veszteni. mely tsudálatos az emberi meg romlot elme. aki nagyobra betsüli az emberi ditsöséget., az Isten ditsöségénél. mitsoda bolondság. alelki dolgokban olyan hejában valo ditséretet, keresni., a melyet a szél el viszen., sok munka után semmit sem nyerni, egy jó szolga az ö munkájában, mindenkor az urát tekinti. és az ollyan tanitvány. a ki elö akar menni. mindenkor az ö mestere mellet marad. te pedig ellenkezöt tselekeszel., mivel jó tselekedetidben nem vigyász az uradra és Istenedre., akitöl kell várni tsak egyedül ajutalmat. és aditsöséget. te pediglen ollyanokra tekintesz., akik olyan nyomorultak mint magad és akik néked semmi jutalmat nem adhatnak, azt kellene tudnod hogy az Isten igazságos lévén. reá emlékezik ajóra. mellyet ö érette tselekeszel, az emberek pedig változok, és igasságtalanok lévén, tsak a jelen valot tekintik. és hamar el felejtik a mit érettek tselekeszel. ate jó tselekedetidet. az égben irják. és te azt akarod hogy eföldön

(III. A Keresztnek királyi uttya: 330)


Előző oldal | Következő oldal