akarom tehát hogy visellyed a keresztet. szemérmetességben. és

Az olyan. a ki igen sietve megyen. meg esik. prov. 19. 2. alázatosságban járván. és hogy a menyiben lehet. el kerüllyed az emberi ditséretet.

Ötödik Rész Hogy a ki a keresztet hordoza. annak akristus után, és nem elötte kel járni.

Az olyan a ki igen sietve megyen meg esik. prov. 19. 2. Valamint hogy az olyan. aki egyszer az egyenes utrol el tér, mentöl többet megyen., annál inkáb el tévelyedik., ugy az ollyan. aki nem igazán keresi az Istent hanem tsak gyenge akarattal. akarván is. nem is. nem fog soha az egyenes uton járni, hanem egyik tévelygésböl. amásikában esik. storophila. ezt meg probálá, mivel el akarván az egyik vétket kerülni, amásikában esik. akristus oktatási. oly igen meg haták az ö szivét. hogy magában fel tevé. nemesi modra követni az keresztnek uttyát, akár mely kemény legyen a, azért nagy bátorságal egy keresztet ragadván. a vállára veté. és nem hogy az ö szent mesterének parantsolattyátol várt volna, hanem aztot meg akará elözni., ez az ártatlan galamb. nem tudván tehát azt jól. hogy mire adná magát., nem is tarta semmitöl. hanem amaga elméjire tamaszkodván. el indula,. kalauzul vévén magának., a maga hittségét. De akristus meg tartoztatván ötet. mondá. nékie. meg tsalod magadot storophila, mód nélkül el hagyod magadot. a helytelen valo buzgoságnak. ugy tettzik mint ha már is. el felejtetted volna. az én oktatásimot. Storophila. mellyek uram azok az oktatások.? A kristus. hát már is el felejtetted, nem mondottamé azt meg, még eleinten. hogy ha ki utánnam akar jöni. vegye fel az ö keresztét. és kövessen engemet., ezeket gyakorta meg mondottam néked, te pedig ezekre semmit sem vigyáztál. Storophila. észre nem vévén vétkit. mind azon által akarván magát menteni monda, uram én azt gyakorta hallottam. hogy a lágy melegek. és tunyák. néked nem tettzenek. hanem azokot szereted akik buzgoságal szolgálnak., és arra emlékezem hogy ate apostolod. arra int

(III. A Keresztnek királyi uttya: 333)


Előző oldal | Következő oldal