az utolso szem pillantásomig. mindenkor nyomoruságban és szenvedésben voltam, nagy szegénységben éltem. sok féle panaszokot hallottam ellenem., tsendeségel szenvedtem abestelenségeket, jó tételimet. hálá adatlanságal. fizették, tsuda tételimet káromlották. szent tanitásomot hamiságal vádolták. és azt tsufságal illették.

Storophila. uram mint hogy oly békeséges türö voltál egész életedben. és hogy az által nagy engedelmeségedet mutattad az atyádhoz, az igasságos hogy én nyomorult bünös, szenvedgyek én is azért. hogy szent akaratodnak engedelmeskedgyem. és hogy visellyem üdveségemért. ehaladno életnek sulyos terhét, mind addig az ideig, amég néked tettzik. mert noha bár nehéz légyen is az élet, de ate kegyelmednek ereje által. érdemet okoz, és anyi sok szenteidnek páldájok után. aleg gyengébnek. is. kel ez életet betsülni, ugyan is nagyob vigasztalásunk vagyon nékünk abban., mint sem azoknak. kik az ó törvény alat voltanak., a midön a mennyeknek kapuja bé vala zárva, és az út. mely arra vezet. üsméretlen vala, kevesen lévén ollyanok. kik azt keresték volna, az elsö idöbéli szentek., és igazak elött. bévala téve. a menyei kapu, mind addig. valamég azt meg nem nyittá a te vérednek. és keresztednek érdeme. miképpen lehessen nékem meg hálálnom azt a kegyelmet melyet velem tettél. és a te hiv szolgaidal, hogy ate országodra oly egyenes, és bizonyos utat mutattál, nékünk. mivel szent életed, és békeséges türésed. az az út, a melyen kel hozád mennünk, hogy ha elsöben magad meg nem mutattad volna nékünk azt az utat. és ha magad elsöben nem jártál volna azon, az uton. kitsoda lett volna az, aki azon járt volna, oh menyin maradnának hátra, hogy ha a te nagy példád nem bátoritaná.

A kristus a nincsen kiilömben, ugyan azért is, adtam néktek példát. hogy a mint én tselekedtem. veletek, tiis azon képen tselekedgyetek. joan. 13. 15. azért ha a keresztet jól akarod hordozni,. visgáld meg hogy miképpen hordoztam én azt. erre valo nézve mondgya az én apostolom, nagy álhatatosságal fussunk. a mi elönkben adatot tzélunkhoz. tekintvén ahitnek fejdelmére, és el végezöjére. a jesusra. hebr. 12. 2.

Storophila. oh. édes jesusom., te vagy abékeséges türésnek., és az érdemnek tüköre. mindenkor tégedet foglak tekinteni, és a szivemben

(III. A Keresztnek királyi uttya: 336)


Előző oldal | Következő oldal