Storophila. ezeket orcza pirulásal halgatá. és nem tuda mit felelni ezekre, a kristus azt látván nagy irgalmaságal parancsolá nékie, hogy fel venné akeresztet. a mellyet el vetet vala, és mondá, vedd fel akeresztet, és kövessed az utat. melyet el kezdetél. mivel abban nincsen más mód, tsak azon kell járnod. storophila. erre felelé köny hullatásal. uram te látod gyengeségemet. nem is tudom már hogy mit tselekedgyem.

A kristus. leányom el felejtvén a melyek hát meget vagynak. azokra igyekezél. a melyek elöl vagynak. atzél felé fuss, a menyei jutalomnak el vételére, a melyre az Isten hivut tégedet. phi. 3. 14. mivel azt tud meg, illik egy jó. keresztónyhez,. hogy meg vesse avilági elö meneteleket., gyönyörüségeket, és hogy szüntelen sohajttsa. a menyei boldogságot, hanyan vannak ollyanok. kik nem az üdveség felé futnak. és akik sok féle dolgokban avatván magokot. más utra térnek. a mely nem menyegben. hanem más felé vezeti, azt végben vivén. amit az Isten kiván te tölled, tsak egyedül az üdveségre tzélozz. és mind végig békeséges türésel visellyed keresztedet. tarsd meg azt. a mi nálad vagyon, hogy senki el ne vegye koronádot. apoc. 3. 11. az a korona pedig örökös lévén. mitsoda vigyázást és hüséget nem érdemel. készittsed tehát magadot. mint egy jó, és hiv szolgálo az uradnak keresztit hordozni, aki is arra feszitetet te éretted. készittsed magadot. ez életben valo nyomoruságokhoz, a mellyeket kel szenvedned. akár mitsoda helyen légy.

Storophila. de uram nem tudom mitsoda formán gyözhetem el, mivel ollyan gyenge vagyok, hogy alig birom magamot.

A kristus. azt meg kel visgálnod, hogy akár akarjad, akár ne akarjad, de keresztet és nyomoruságot kel szenvedned. ha azokot zugolodás nélkül szenveded, jutalmat nyersz, de ha azokot türhetetlenségel szenveded, nem hogy könnyebbeké, de söt még az által sulyosabbaká tészed, el hitetvén tehát magadal. hogy tellyeségel szükséges szenvedni ezen a világon., igyekezél azon. hogy magad akaratodbol szenvedgy, noha igen nehéz végben vinni, de igen hasznos a nyomoruságokot örömel szenvedni., és aleg keserveseb dolgot is ugy venni mint ha azt magad akartad volna. hogy reád jöjjön. azokot alázatosságal, és békeséges türésel kel szenvedni, bizonyos lévén abban, hogy minden az Isten akarattyábol lészen, és attol el távozol. ha zugolodol., azt megengedem. néked. hogy nehéz a kereszt.,

(III. A Keresztnek királyi uttya: 346)


Előző oldal | Következő oldal